Ellentétben azzal a népszerű elképzeléssel, hogy az élelmiszerek zsúfolásig tele vannak adalékanyagokkal és mesterséges ízesítőkkel, valójában a természetes ételek azok, amik az élelmiszerallergiák nagy részét okozzák.
Igazából minden étel, ami fehérjét tartalmaz, magában hordozza az allergiás reakciók kiváltásának lehetőségét néhány embernél, és a legfontosabb gabonanövények több tízezer fehérjét tartalmaznak, amiből csak egy kevés rendelkezik allergiás tulajdonságokkal. A földimogyoróban, tehéntejben, tojásokban, búzában, szójababban, diófélékben, halban valamint kagylókban lévő fehérjék okozzák az élelmiszerallergiák 90 százalékát Európában.
„Az allergia a testnek egy vagy több anyagra adott abnormális reakciója, ami az emberek többségénél nem okoz tüneteket”, mondta Willy De Greef of ALSS (Alkalmazott Élettudományi Stratégiák) a témát érintő nemrégi összefoglalásában.
Szigorú folyamatok
Amíg egy allergia, nagymértékben, egy öröklött tulajdonság, egyre több kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a genetikatudomány eljövetelével - amely új fehérjéket vezet a gabonanövényekbe - az allergiás tulajdonságokkal rendelkező fehérjéket akaratlanul is bevezethetik a genetikailag módosított (GM) növényekbe. E kétségekből adódóan a biztonsági vizsgálatok irányítását célzó szigorú eljárásokat ajánlotta többek között a WHO, OECD valamint az US FDA is. Ahogy az allergiavizsgálatok, mint egészségügyi problémák ugrásszerűen fejlődtek az elmúlt két évtizedben, az új termékek értékelésének számos módszere érhető el mára, melyek meghatározzák, hogy a GM növények illetve egyéb új élelmiszerek tartalmaznak-e ismert allergénforrást.
Három szigorú tesztkészletet alkalmaznak; amennyiben ezek közül bármelyik pozitív reakciót eredményez, a GM termék előállítását általában nem folytatják. Azonban, amennyiben a növény kereskedelembe kerül, a GM növényből származó étel címkéjének szükségszerű figyelmeztetni a fogyasztókat az allergén jelenlétéről.
Azonban, ahogy De Greef kiemelte, amíg ezeket a széleskörű biztonságértékelő folyamatokat alkalmazzák, melyek az allergénfehérjék GM növényekbe történő bevezetésének lehetőségét kívánják minimalizálni, “lehetetlen teljes mértékben garantálni, hogy senki sem lesz allergiás az ételre”. Mindemellett a tesztek, kétséget kizárva, a legszigorúbb módszerei egy váratlan allergia GM növényekben és újszerű élelmiszerekben történő előfordulásának csökkentésére.
Kinek van szüksége allergénekre?
Az érem másik oldala, mondta De Greef, az, hogy mivel a genetikatudomány használható az “előnyös fehérjék növényhez történő hozzáadására, arra is használható, hogy az allergén fehérjéket eltávolítsák, ha azok nem végeznek alapvető funkciót a növényben”. “Nem valószínű”, folytatta, “hogy az allergének alapvető funkcióval rendelkeznének, mivel legtöbbjük raktározófehérje, ami azt jelenti, hogy csupán élelemtartalékként szolgálnak a csírázó mag számára.”
Ez azt jelenti, hogy a genetikatudománynak ez az új alkalmazása bizonyos termékek alternatív, allergénmentes verzióit biztosítja azoknak az embereknek, akik élelmiszerallergiában szenvednek.” Ma már folyamatban van a gabonanövények fő allergénfehérjéit tartalmazó adatbankjának összeállítása, mint az allergénmentes variációk megalkotásának első lépéseként. Példák erre a GenBank, EMBL, PIR valamint a SwissProt. A következő lépés lesz azonosítani, majd izolálni a gén kódoló speciális allregén fehérjét és utána egy rendszert létrehozni, miáltal annak a fehérjének a termelése elkerülhető.
A legelőrehaladottabb projekt ebben a témában Japánban zajlik, ahol - De Greef mondja - a kutatók „jó úton járnak a GM rizs kifejlesztésében, kivonva a legfontosabb allergéneket”. Ez az új rizs jelentős segítséget jelent majd Dél-Kelet Ázsiában azoknak az embereknek, akik allergiások, hogy ezt az alapvető élelmiszert beillesszék a mindennapi étrendjükbe.
További információ:
Willy De Greef, ALSS
