Kattintson ide az EUFIC kezdőlap felkereséséhez.
Élelmiszerbiztonság- És Minőség
Élelmiszertechnológia
Food Risk Communication
Táplálkozás
Egészség És Életmód
Étrendfüggő Betegségek
Felhasználói vélemények
(Csak angolul)
Gondolatok az ételekről
(Csak angolul)
EU kezdeményezések
(Részben lefordított)
Reflektorfényben
Energiaegyensúly

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.



FOOD TODAY 03/2007

Hiperaktivitás és a mesterséges ételszínezékek

Food Today
 
Több mint 30 éve felvetették, hogy a hiperaktivitásos tünetek túlnyomó többsége - beleértve a tanulási problémákat is -, a mesterséges ételszínezékeknek (Artificial Food Colours, AFC), valamint bizonyos – szalicilátokat és cukrot tartalmazó – gyümölcsöknek és zöldségeknek tulajdonítható.  Azóta kutatók tucatjai tették próbára ezeket az elméleteket, ám a bizonyíték vitatott maradt.
Mi az a Figyelemhiányos/Hiperaktivitásos Rendellenesség (Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder, ADHD)?

Az ADHD általában minden osztályteremben érint egy gyereket, lobbanékonnyá, izgő-mozgóvá és fecsegővé, odafigyelésre és a feladatok megszervezésére képtelenné téve őt.

Az ADHD-s gyermekek komoly nehézségeket tapasztalhatnak tanulmányi előmenetelükben, és kettőből egy felnőttként is továbbviszi ezt a terhet, érezve, hogy nem képesek kitartani egy állás mellett, vagy pontosan betartani egy időpontot 1.

Nem tudjuk az ADHD pontos okát, de bizonyíték van az erős genetikai befolyásra. Egy friss kutatás eltéréseket talált az ADHD-s és a nem-ADHD-s gyermekek agyi aktivitásában, különösen azokon a területeken, melyek a figyelmet, a koncentrációt és az impulzusgátlást szabályozzák 2.

Az olyan pszichostimuláns gyógyszerekkel való kezelés, mint az amfetamin és a metilfenidate széles körben használtak voltak a tünetek szabályozására, de nem gyógyították a rendellenességet. Ezen gyógyszerek népszerűsége, növekvő aggodalmat okoz a velük való lehetséges visszaéléssel és a hosszú távú hatásukról szóló adatok hiányával kapcsolatban.

Befolyásolja a táplálkozás?

Az 1970-es évek folyamán a tudományos folyóiratok azt állították, hogy a hiperaktív gyermekek 30-50 százaléka javult, amikor táplálkozásuk AFC- és szalicilátmentes anyagokon alapult (a szalicilátok természetes módon előfordulnak az almákban, cseresznyékben, szőlőfélékben, narancsokban vagy paradicsomfélékben 3).

Mások változó eredményekkel tesztelték ezt a diétát, és a különböző élelmiszer-adalékanyagokat az 1970-es, 1980-as években – néhányan nagy hatásúnak találták a diétát a viselkedésre, mások alig észleltek hatást.

1982-ben az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) összefoglalta, hogy a táplálkozási megszorítások az ADHD-s gyermekek egy kis százalékának segítetettek 4. Több kutatást javasoltak és megjegyezték, hogy az ezen a területen való előrehaladást az ADHD-val kapcsolatos korlátozott megértésünk és az egységes vizsgálati módszerek hiánya akadályozza. Például sok ADHD-s gyerek egyben ételallergiás is. Mivel az ételallergiák önmagukban is okozhatnak viselkedési problémákat, néhány ADHD-val diagnosztizált gyermek lehet, hogy nem elsődlegesen ADHD-s.

A legújabb tanulmányok és áttekintések azonban egy ADHD-ra ható lényeges étrendi hatást találtak.  Egy 2004-es publikáció 15 kettős-vak, keresztmetszeti vizsgálatot vizsgált felül, hasonló AFC-ket használva 5. Egy AFC-től mentes diéta mellett az átlagos viselkedési fejlődés a fele, harmada volt a gyógyszeres kezelés esetén tipikusan láthatónak, és ADHD-ban ugyanúgy megtörtént, mint normális gyerekeknél, ami nem támasztja alá azt az elméletet, hogy a „hiperaktív” és a „normális” gyerekek különféleképpen reagálnának ezekre a vegyületekre. Egy másik vizsgálat 2004-ben iskolába készülő gyerekeknél igazolta ezeket az eredményeket 6.

Az általános bizonyíték ennél fogva nem meggyőző, és a legjobb esetben is nehezen értelmezhető.  A vizsgálatok nagyon eltérő módszereket használtak a diéta hatásainak megállapítására: némelyik teljes étrendeket analizált, mások egyes alkotóelemeket; egyesek hozzáadtak, mások eltávolítottak élelmiszer alkotórészeket; egyesek olyan gyerekeket teszteltek, akik érzékenyek voltak bizonyos ételekre/élelmiszerekre, mások „viselkedési problémás” vagy ADHD-s gyermekeket vizsgáltak.

Aggódnunk kellene az AFC-k miatt?

Jelenleg nincs végleges tudományos válasz arra, hogy az AFC-k milyen szerepet játszanak az ADHD-ban. Mindazonáltal, azok számára, akik el akarják kerülni az AFC-k fogyasztását, jelenlétük fel van tüntetve a termék alkotórészeinek listáján. Úgy gondolják, hogy egyéb táplálkozási tényezők is szerepet játszanak az ADHD-ban: néhány ADHD-s gyermekben megfigyelték a hosszú láncú omega 3 vagy 6 zsírsavak hiányát. Sok szülő és néhány tanár meg van győződve róla, hogy kapcsolat van a táplálkozás és az ADHD között, - talán akik közel állnak a gyerekekhez, azokat a táplálkozási hatásokat is észreveszik, amiket az orvosok nem. További vizsgálatok szükségesek a speciális étkezési összetevők lehetséges negatív hatásainak kivizsgálására.

Irodalomjegyzék

1. American Psychiatric Association (2000) Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders DSM-IV-TR. Text Revision, Fourth Edition, Washington, DC.
2. Simon H and Stern TA (2002) What causes attention-deficit hyperactivity disorder?  Review available online
3. Feingold BF (1977) Behavioral disturbances linked to the ingestion of food additives. Delaware Medical Journal Feb;49(2):89-94,1977.
4. National Institutes of Health (1982) Defined Diets and Childhood Hyperactivity. Consensus Development Conference Summary, Volume 4, Number 3 Available online
5. Schab DW and Trinh NH (2004) Do artificial food colors promote hyperactivity in children with hyperactive syndromes? A meta-analysis of double-blind placebo-controlled trials. Journal of Developmental & Behavioral Pediatrics 25(6): 423-434
6. Bateman B, Warner JO, Hutchinson E, Dean T, Rowlandson P, Gant C, Grundy J, Fitzgerald C and Stevenson J (2004) The effects of a double blind, placebo controlled, artificial food colourings and benzoate preservative challenge on hyperactivity in a general population sample of preschool children Archives of Disease in Childhood 89: 506-511
7. McCann D, Barrett A, Cooper A, Crumpler D, Dalen L, Grimshaw K, Kitchin E, Lok K, Porteous L, Prince E, Sonuga-Barke E, Warner JO, Stevenson J. (2007) Food additives and hyperactive behaviour in 3-year-old and 8/9-year-old children in the community: a randomised, double-blinded, placebo-controlled trial. The Lancet 370(9598):1560-7.
8. Link to EFSA Opinion
AZ EUFIC-RÓL
Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és –minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

Részletek
A webhely utolsó frissítésének dátuma: 14/04/2014
Az összes találat megtekintése