Kattintson ide az EUFIC kezdőlap felkereséséhez.
Élelmiszerbiztonság- És Minőség
Élelmiszertechnológia
Food Risk Communication
Táplálkozás
Egészség És Életmód
Étrendfüggő Betegségek
Felhasználói vélemények
(Csak angolul)
Gondolatok az ételekről
(Csak angolul)
EU kezdeményezések
(Részben lefordított)
Reflektorfényben
Energiaegyensúly

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.



FOOD TODAY 09/2005

Növényi szterolok és sztanolok- bizonyítottan csökkentik a koleszterinszintet

Food TodayKözel 50 éve köztudott, hogy a növényi szterolok, valamint sztanolok- más nevükön fitoszterolok és fitosztanolok- csökkentik a vér koleszterinszintjét a koleszterin bélben történő felszívódásának részleges blokkolásával. Mára már széles körben, élelmiszerek nagy választékában elérhetőek azok számára, akik csökkenteni szeretnék koleszterinszintjüket.

A növényi szteroloknak, illetve sztanoloknak a koleszterinéhez nagyon hasonló szerkezetük van. A szterolok kis mennyiségben számos gyümölcsben, zöldségben, diófélében, magokban, hüvelyesekben, növényi olajokban és egyéb növényi forrásokban megtalálhatóak, továbbá alapvető összetevői a növényi sejthártyának. Elenyésző mennyiségben, a sztanolok is megtalálhatóak hasonló élelmiszerekben, de kereskedelmi használatra hidrogenizációval állítják elő őket növényi szterolokból. Azok az egyének, akik jellegzetesen a nyugati étrendet követik, 20-50 mg szterolt és 150-400 mg sztanolt fogyasztanak el egy nap. Ilyen kis mennyiségben azonban nincs klinikailag szignifikáns hatásuk a koleszterinfelszívódásra.

A szterolok és sztanolok hatása a vér koleszterinszintjének csökkentésére

Az emelkedett koleszterinszint, különösen az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin szintje, illetve a szívkoszorúér-megbetegedések (CHD) rizikójának emelkedése között megalapozott összefüggés van. Az emberek csökkenteni tudnák koleszterinszintjüket, illetve a szívmegbetegedések rizikóját, amennyiben egy egészséges, kiegyensúlyozott étrendet követnének (telített zsírsavakban és koleszterinben szegény, omega-3 és omega-6 többszörösen telítetlen zsírsavakat optimális mennyiségben tartalmazó, zöldségekben, gyümölcsökben bővelkedő étrendet), illetve fizikailag rendszeresen aktívak lennének.

Számos mennyiségű klinikai vizsgálat támasztja alá alapvető bizonyítékokkal, hogy a növényi szterolok, valamint sztanolok csökkentik az összes, illetve az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterinszintjét, a koleszterin felszívódásának részleges megakadályozásával; továbbá azt, hogy hatásuk más stratégiák, mint pl. az alacsony zsírtartalmú étrend és/vagy a koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek, mint sztatinok hatásait egészíti ki.

Vizsgálatok kimutatták, hogy a vér koleszterinszintjének csökkentése elérhető napi 1-3g növényi szterol, illetve sztanol fogyasztásával, de további csökkenés nem érhető el 3g feletti bevitel esetén sem. Napi 2g növényi szterol, illetve sztanol bevitele általában az LDL-koleszterinszint 10%-os csökkenésében nyilvánul meg. 15%-os LDL-koleszterincsökkenés akkor érhető el, ha a 2g növényi szterol vagy sztanol bevitelét telített zsírsavakban szegény, szívbarát étrenddel vegyítjük. Epidemiológiai adatokra alapozva úgy vélik, hogy az LDL-koleszterin 10%-os csökkenése a CHD rizikót életreszólóan mintegy 20%-kal csökkenti.   

A biztonság szemszögéből

Egy átfogó, biztonságot értékelő program (illetve a Novel Food jóváhagyása a növényi szterolokat illetően), továbbá az 1999-től számos európai országban alkalmazott alapos biztonságtörténet igazolja a növényi szterolok, valamint sztanolok biztonságát.

Bár napi 2-3g szterol, illetve sztanol fogyasztása 1-12 hónapos periódust követően, a plazmakarotinoid szintjének enyhe csökkenését eredményezheti, ez megelőzhető olyan étrend követésével, mely napi öt alkalommal tartalmaz magas karotinoid tartalmú gyümölcsöket, valamint zöldségeket (mint a sötétzöld, citromsárga, narancssárga gyümölcsök és zöldségek).

Termékszabályozás és a címkézési előírások

Mivel 3g feletti napi bevitelnek nincs további koleszterincsökkentő hatása és a vérben lévő béta-karotin szintet is csökkentheti, a Tudományos Élelmiszer Bizottság megállapította, hogy a napi 3 grammnál magasabb bevitel kerülendő. Ennek eredményeképp az Európai Bizottság a hozzáadott növényi szterolok, illetve sztanolok mennyiségét számos élelmiszer (mint a kenőzsiradékok, salátadresszingek, tej, fermentált tej, joghurt-, valamint sajtfélék, szójaitalok, illetve csípős szószok) esetében szabályozza, olyan módon megjelenítve azokat, hogy könnyen lehessen azt maximum 3 grammot (amennyiben egy adagot fogyasztunk egy nap) vagy 1 grammot tartalmazó adagokra (amennyiben 3 adagot fogyasztunk egy nap) osztani.

A Bizottság címkézési előírásai megszabják, hogy minden terméken tisztán fel kell tüntetni, amennyiben növényi szterolokat vagy sztanolokat tartalmaz, számos alkalmasságra és felhasználásra vonatkozó állítással egyetemben (pl. hogy elsősorban azok számára javasolt, akik csökkenteni szeretnék vérkoleszterin-szintjüket; a koleszterincsökkentő kezelés alatt állók csak orvosi felügyelet alatt fogyaszthatják őket; a termék terhes, valamint szoptató nőknek, illetve 5 év alatti gyermekeknek táplálkozástani szempontból alkalmatlan lehet).

Irodalomjegyzék

  1. De Jong, Plat, J and Mensink, RP (2003) Metabolic effects of plant sterols and stanols (review). Journal of Nutritional Biochemistry, 14: 362-9.
  2. European Commission (2002) General view of the Scientific Committee on Food on the long-term effects of the intake of elevated levels of phytosterols from multiple dietary sources, with particular attention to the effects of beta-carotene.
  3. Katan, MB, Grundy, SM, Jones P et al (2003) Efficacy and safety of plant stanols and sterols in the management of blood cholesterol levels. Mayo Clinic Proceedings, 78: 965-78.
  4. Law, M (2000) Plant sterol and stanol margarines and health. Lancet 320: 861-4.
AZ EUFIC-RÓL
Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és –minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

Részletek
A webhely utolsó frissítésének dátuma: 23/04/2014
Az összes találat megtekintése