Kattintson ide az EUFIC kezdőlap felkereséséhez.
Élelmiszerbiztonság- És Minőség
Élelmiszertechnológia
Food Risk Communication
Táplálkozás
Egészség És Életmód
Étrendfüggő Betegségek
Felhasználói vélemények
(Csak angolul)
Gondolatok az ételekről
(Csak angolul)
EU kezdeményezések
(Részben lefordított)
Reflektorfényben
Energiaegyensúly
Médiaközpont

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.



FOOD TODAY 09/2012

Iskolai ebéd előírások Európában

Egész Európában kulturális és gazdasági különbségek befolyásolják az iskolai ebédek típusát és minőségét. Az iskolai ebéd jelentősen hozzájárul a gyermekek teljes energia- és tápanyagbeviteléhez. Ezért a kormányzatok, iskolák és szülők közös erőfeszítéseket tesznek az iskolai ebédek tápértékének javításáért.

Az iskolai ebéd fontos lehetőséget kínál az egészséges étkezési szokások elsajátítására, továbbá a kiegyensúlyozott iskolai étkezések összefüggést mutatnak a fejlettebb órai koncentrációval, a jobb tanulmányi eredményekkel és a kevesebb betegség miatti hiányzással.1,2 Tekintettel ezen étkezések fontosságára, mit tesznek Európában azért, hogy minden gyerek számára biztosítsák a kiegyensúlyozott és élvezetes ebédet?

Nemzeti iskolai étkeztetési előírások
Számos európai országban törvények segítik az iskolákat olyan kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú étkezések biztosításában, melyek egyúttal az adott nemzet általános étkezési kultúráját is tükrözik. Gyakran előfordul, hogy az ebédet önkiszolgáló étteremszerű környezetben fogyasztják, ahol a gyerekek egy központi kiszolgálópontból kapják az ételt (pl. Finnország, Svédország és Olaszország).3

Finnországban és Svédországban, ahol minden iskolai étkezés teljes mértékben a kormány által finanszírozott, az ebédek követik a nemzeti táplálkozási irányelveket, beleértve a „tányér modellt”. Egy példaétkezés kerül bemutatásra, hogy útmutatóként szolgáljon a gyerekek önkiszolgálásához. A svédországi iskolák web-alapú értékelési eszközt fognak kapni.4,5

Angliában sokféle ételt kínálnak ebédidőben, melyek mind az élelmiszer, mind a tápanyagalapú standardok által szabályozottak. Korlátozott a magas só-, cukor-, és zsiradéktartalmú ételekhez való hozzáférés lehetősége (pl. a bő zsiradékban sült ételekből nem lehet két adagnál többet fogyasztani egy héten), valamint támogatják a tápanyagokban gazdag ételek fogyasztását (pl. naponta legalább egy adag gyümölcs és egy adag zöldség áll rendelkezésre). Egy átlagos iskolai ebéd során kiszolgált ételeknek és italoknak 14 különböző tápanyagra meghatározott kritériumoknak kell megfelelniük.6

Franciaországban minden egyes iskolai ebédnek tartalmaznia kell egy főételt (amely hús-, hal-, tojás-, belsőség- vagy sajtalapú), köretet, egy tejterméket és egy előételt vagy desszertet. A táplálkozási előírások szabályozzák, hogy egy 20 étkezéses cikluson belül milyen gyakran szolgálhatják fel az ételeket. Például a cikluson belül legalább 10 étkezést főtt zöldségnek kell kísérnie; 10 étkezést hüvelyesnek, keményítős élelmiszernek vagy gabonafélének; 8 étkezést pedig friss gyümölcsdesszertnek. Az adagnagyságok étel- és korcsoport szerint meghatározottak.7

Néhány országnak – köztük Norvégiának, Dániának, Hollandiának és Belgiumnak,- nincs kötelező iskolai étkeztetési rendszere. A legtöbb országban (kivéve Finnországot) az iskolák lehetővé teszik a gyerekeknek, hogy bevigyék saját csomagolt ebédjüket.3

Mi kerüljön a kiegyensúlyozott ebédcsomagba?
Bizony nehézséget okoz egészséges ebédet csomagolni, ám a következő javaslatok hasznos útmutatást nyújtanak, - beleértve a különböző élelmiszerekre vonatkozóakat, melyek segítségével a gyerekek minden számukra szükséges tápanyaghoz hozzájutnak.

A kiegyensúlyozott ebédcsomagnak tartalmaznia kell8:

  • Legalább egy adag gyümölcsöt és egy adag zöldséget (egy maréknyit, nyersen vagy főtten).
  • Egy adag keményítős élelmiszert (pl. kis cipót/zsemlét/kiflit, pitakenyeret, tortilla tekercset, tésztafélét, rizst) – lehetőség szerint teljes kiőrlésű változatokat.
  • Egy adag tejterméket (pl. félzsíros tejet, sajtot, joghurtot).
  • Egy adag fehérjealapú élelmiszert: húst (pl. csirke, lezsírozott marha, vagy alkalmanként olyan húsipari termékeket, mint a sonka vagy a kolbászfélék); halat (olajos húsút pl. lazacot vagy szardíniát, legalább háromhetente egyszer); tojást; vagy hüvelyeseket.
  • Elegendő folyadékot: vizet, gyümölcslevet, vagy félzsíros tejet.
  • Ötletek nassolnivalókhoz: sótlan olajos magvak/diók/mogyorófélék; friss vagy aszalt gyümölcsök; hasábokra vágott zöldségfélék sajttal vagy hummusszal; kis csomag sózatlan, sütőben sült burgonyaszirom; gyümölcs alapú sütemények és lágykekszek. Az étkezések változatossá és vonzóvá tétele érdekében ezek időről időre benne lehetnek a csomagban.

Az ebéd élvezete
Európa szerte az iskolai ebédek tápanyagtartalmának előírásai képezik az alapot az összes iskoláskorú gyerek tápanyagbevitelének javításához. Ez azonban csak akkor lesz sikeres, ha a tanulóknak tetszenek ezek az étkezések, és úgy döntenek, hogy elfogyasztják azokat, – ez egy olyan szempont, amelyet mostanáig nagyon elhanyagoltak az iskolai étkezések kifejlesztésében. Ezért, most az élelmezési szolgáltatás tervezésének kezdetétől bevonják a gyerekeket, beleértve az ízek kipróbálását. A szülőket is arra ösztönzik, hogy szóljanak bele az iskolai étkeztetési politikába. Az étkezési környezetben történő változások szintén javíthatják az ételválsztást, csökkenthetik a sorbanállási időt és támogathatják a társadalmi interakciót. Fontos, hogy az iskolai étkezésekre való koncentrálás részét képezze az egészségmegőrzés teljes iskolai megközelítésének.1,9,10

Hivatkozások

  1. Storey HC et al. (2011). A randomized controlled trial of the effect of school food and dining room modifications on classroom behaviour in secondary school children. Eur J Clin Nutr 65(1):32–8.
  2. Belot M & James J. (2011). Healthy school meals and educational outcomes. J Health Econ 30(3):489–504.
  3. School Food Trust (2008). The provision of school food in 18 countries: http://www.childrensfoodtrust.org.uk/assets/research-reports/school_food_in18countries.pdf
  4. Finnish National Board of Education (2008). School meals in Finland: http://www.oph.fi/download/47657_school_meals_in_finland.pdf
  5. Livsmedelsverket, Skolmåltider section: http://www.slv.se/sv/grupp1/Mat-och-naring/Maltider-i-vard-skola-omsorg/Skolmaltider/
  6. The Education (Nutritional Standards and Requirements for School Food) (England) (Amendment) Regulations 2011 No. 1190: http://www.legislation.gov.uk/uksi/2011/1190/made
  7. Arrêté du 30 septembre 2011 relatif à la qualité nutritionnelle des repas servis dans le cadre de la restauration scolaire JORF n°0229 du 2 octobre 2011:16575: http://www.legifrance.gouv.fr/affichTexte.do?cidTexte=JORFTEXT000024614763
  8. School Food Trust, packed lunches section: http://www.childrensfoodtrust.org.uk/Root/schools/advice/schools/packed-lunches
  9. Harnoun D et al. (2011). Nutrient-based standards for school lunches complement food-based standards and improve pupils' nutrient intake profile. Br J Nutr 106(4):472–4.
  10. Bertin M et al. (2012). School meals in French secondary state schools: do national recommendations lead to healthier nutrition on offer? Br J Nutr 107(3):416–27.
Kapcsolódó podcastok
Child nutrition, Ételválasztás, Eating behaviour, Fizikai aktivitás, Diet-related diseases
AZ EUFIC-RÓL
Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és –minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

Részletek
A webhely utolsó frissítésének dátuma: 20/06/2016
Az összes találat megtekintése