Kattintson ide az EUFIC kezdőlap felkereséséhez.
Élelmiszerbiztonság- És Minőség
Élelmiszertechnológia
Food Risk Communication
Táplálkozás
Egészség És Életmód
Étrendfüggő Betegségek
Felhasználói vélemények
(Csak angolul)
Gondolatok az ételekről
(Csak angolul)
EU kezdeményezések
(Részben lefordított)
Reflektorfényben
Energiaegyensúly

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.



FOOD TODAY 09/2011

A sportoló gyermek speciális táplálkozási igényei

A gyerekeknek számos egészségi előnye származik abból, ha fizikailag aktívak. Mindazonáltal, a gyermek- és serdülőkor alatti gyors növekedési időszak során figyelembe kell venni, hogy tápanyagszüségletük eltérhet a felnőttekétől.
Fizikai aktivitás: javaslatok és előnyök
Az Egészségügyi Világszervezet javaslata szerint az 5-17 év közötti gyermekeknek és serdülőknek naponta legalább 60 perc, a mérsékelttől az erőteljesig terjedő nehézségű, főként aerob testmozgásban kellene részt venniük.1 A testedzés hozzájárul a motoros képességek és a koordináció fejlődéséhez, erősíti az izmokat és csontokat, valamint pozitív hatással lehet a vérnyomásra.1,2 A fizikailag aktív életmód segíthet abban is, hogy jobban érezze magát.3,4
 
Az aktív gyerekeknek speciális szükségletei vannak
A táplálkozás fontos szerepet játszik mind az optimális növekedésben és fejlődésben, mind a sérülések megelőzésében és az általános teljesítmény befolyásolásában.5 A gyerekek és serdülők gyors növekedési és érési perióduson mennek át, és ennek vannak táplálkozási összefüggései. Minél több fizikai tevékenységben vesz részt a gyermek vagy serdülő, annál inkább növekszik tápanyagigénye.
 
Összes energiabevitel
A gyerekek és serdülők teljes energiabevitelének elegendőnek kell lennie, hogy fedezze a növekedés, a fejlődés és a fizikai aktivitás napi szükségletét.5 Megfelelő energiabevitel nélkül a gyermek fáradtnak érezheti magát, súlyt veszíthet és gyengén teljesíthet mind mentálisan, mind fizikailag.5 Azokban az esetekben, ahol túl alacsony az energiabevitel, a test a sovány izomtömegből használ fel fehérjét energiaforrásnak.5 A hossznövekedési és csontegészségi problémák összefüggésbe hozhatók a hosszú távon elégtelen energia-  és tápanyagbevitellel.
 
Szénhidrátok, zsírok és fehérje
A szénhidrátok jól ismertek, mint a test kedvenc edzés alatti energiaforrásai, habár ez nem alkalmazható közvetlenül a gyerekekre.2,6 Úgy vélik, a gyerekek a felnőttekhez képest több zsírt használhatnak fel energiaforrásként testedzés során. Azonban a szénhidrátokat nem kellene eltávolítani a gyerekek táplálkozásából, mivel, különösen a teljes kiőrlésű szénhidrátforrást tartalmazó élelmiszerek nagyon jó forrásai lehetnek az élelmi rostoknak és egyéb tápanyagoknak.5 A gyerekek és serdülők, valamint a felnőttek előnyére  is szolgál a hosszan tartó testedzés alatti szénhidrátbevitel.6
 
A zsírbevitel fontos a fizikailag aktív gyermek számára. A zsír energiaforrásként hasznosítható, és szükséges az esszenciális zsírsavak fogyasztása. Sok olyan élelmiszer, ami tipikusan magas zsírtartalmú lehet, - mint az olajos halak, a hús és a tejtermékek-, tartalmaz számos, a növekedéshez és fejlődéshez nélkülözhetetlen vitamint és ásványi anyagot. Ezek közé tartozik a B12 vitamin, az olyan zsíroldékony vitaminok, mint az A és D; valamint az ásványi anyagok közül a vas, a cink, a króm, a magnézium és a kalcium.5
 
A fehérje azért fontos, mert esszenciális aminosavakat szolgáltat, melyek alapvető szerepet játszanak a szövetek, beleértve az izomszövet növekedésében. Általánosságban véve a fizikailag aktív egyének energiabevitelük növelésekor természetesen megemelik fehérjebevitelüket.5 Viszont azoknak a vegetáriánus vagy vegán gyerekeknek, akik sportolnak, extra segítségre lehet szükségük fehérjebeviteli igényük fedezéséhez.
 
Folyadékbevitel
A gyermekeknek és serdülőknek nincs a felnőttekéhez hasonló testhőmérséklet szabályozó képességük. A gyerekek hajlamosak több hőt felhalmozni a környezetből, mivel náluk nagyobb a testtömeghez viszonyított testfelszín aránya.5 Ez különösen problematikus lehet forró környezetben. A verejtékezés mértéke szintén alacsonyabb lehet gyerekeknél, habár ahogy fejlődnek ez növekedni látszik5 Ezen okokból következően, a gyerekeknek ügyelniük kell arra, hogy elegendő folyadékot fogyasszanak a nap folyamán és sportolás-testedzés közben, a kiszáradás és a hő-stressz megelőzése érdekében.
 
Az inaktivitás hátulütője
A túlsúly és elhízás egyre gyakoribb lehet az inaktív gyermekeknél, mivel a gyermek nem használ fel elegendő energiát, hogy kiegyensúlyozzon bármiféle többletbevitelt, és ez az energiafelesleg testzsírként raktározódik.7 Újabban sok gyermek nem vesz részt rendszeres fizikai aktivitásban. Az európai HELENA projekt egy friss kutatása azt találta, hogy a tizenéves fiúknak csak 57%-a, míg a hasonló korú lányok mindössze 28%-a teljesíti a napi 60 perces, mérsékelttől az erőteljesig terjedő intenzitású fizikai aktivitási javaslatot.8 Egy másik, a világ 34 országában lefolytatott kutatás eredményei szerint, a 13-15 éves fiúk 76%-a, és a 13-15 éves lányok 85%-a elmaradt a javasolt aktivitási szintektől.9
 
Befejezésül
Egy gyermek számára számos előnye van a fizikailag aktív életmódnak. Mivel a gyermekek gyors növekedési és fejlődési szakaszon mennek át, fontos, hogy elegendő energiához és tápanyaghoz jussanak. Úgy tűnik, hogy a gyerekek testedzés közbeni szénhidrátigénye eltér a felnőttekétől, valamint, hogy a zsír hasznosabb energiaforrás lehet számukra ilyen alkalmakkor. A fizikailag aktív gyereknek egyúttal megfelelő mennyiségű folyadékot is kellene fogyasztania, mivel náluk, a felnőttekkel összehasonlítva, nagyobb a kiszáradás és a hő-stressz kockázata.
 
Hivatkozások
  1. WHO (2011). Global Recommendations on Physical Activity for Health - 5-17 years old.
  2. Mcmurray RG et al. (2002). A school-based intervention can reduce body fat and blood pressure in young adolescents. J Adolesc Health 31(2):125-132.
  3. Donaldson SJ, Ronan KR. (2006). The effects of sports participation on young adolescents' emotional well-being. Adolescence 41(162):369-389.
  4. Steptoe A, Butler N. (1996). Sports participation and emotional wellbeing in adolescents. Lancet 347(9018):1789-1792.
  5. Petrie HJ et al. (2004). Nutritional concerns for the child and adolescent competitor. Nutrition 20:620-631.
  6. Montfort-Steiger V, Williams CA. (2007). Carbohydrate intake considerations for young athletes. J Sports Sci Med 6:343-352
  7. EUFIC Alapok (2006). Táplálkozás gyermek és serdülőkorban
  8. Ruiz JR et al. (2011). Objectively measured physical activity and sedentary time in European adolescents: The HELENA study. Am J Epidemiol, doi:10.1093/aje/kwr068
  9. Guthold R et al. (2010). Physical activity and sedentary behaviour among schoolchildren: A 34-country comparison. J Pediatr 157(1):43-49.e1.
AZ EUFIC-RÓL
Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és –minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

Részletek
A webhely utolsó frissítésének dátuma: 01/08/2014
Az összes találat megtekintése