Kattintson ide az EUFIC kezdőlap felkereséséhez.
Élelmiszerbiztonság- És Minőség
Élelmiszertechnológia
Food Risk Communication
Táplálkozás
Egészség És Életmód
Étrendfüggő Betegségek
Felhasználói vélemények
(Csak angolul)
Gondolatok az ételekről
(Csak angolul)
EU kezdeményezések
(Részben lefordított)
Reflektorfényben
Energiaegyensúly

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.



FOOD TODAY 12/2004

Mit és miért esszük: az étrendi- és életmódbeli változtatás akadályai

Food TodayAz ételválasztás összetett volta már a Food Today előző cikkeiben is említésre került. Bárki feltételezheti, hogy a táplálkozási magatartást befolyásoló tényezők sokasága egy egész készletét biztosítja az ételválasztást illető beavatkozások, illetve fejlesztések módjainak. Azonban közelebbi vizsgálatok az étrendi, valamint életmódbeli változások határainak létezését fedték fel. Ezen határok, valamint a lehetséges megoldások, az alábbiakban kerülnek kifejtésre.

Ösztönzés az étrendi változtatásra

Úgy vélik, hogy az étrendi változtatást kezdeményező tényezők egyike magának a változtatásra irányuló szükségnek az észlelése (1). Azonban az egyén saját viselkedését illetően létezik egy általános, téves észlelés, ami gyakran azzal a meggyőződéssel társítható, hogy az egészséges étkezésre irányuló üzenetek jobban célozzák meg azokat az embereket, akik náluk fogékonyabbak azokra (2). Az “optimista elfogultságnak” eme jelensége fontos gyakorlati jelentőséggel bír az egészséget, illetve az étrendi változtatások promócióját illetően, ilyen például a tudatos egyéni viselkedés hiányának, a változtatásokra irányuló alacsony motivációval történő társítása.

Az étrendi, valamint életmódbeli változtatások kivitelezése

Amint egyszer már felismerték a változtatás szükségességét, az íz előnyben részesítése szab gátat az egészségesebb étkezésnek; a legtöbb ember monotonnak, íztelennek vagy elégtelennek találja az egészséges étrendeket. A táplálkozási tanácsok követésének hiányáért gyakran az időhiányt teszik felelőssé, különösképp a fiatal, magasabb iskolai végzettségűek. A kedvenc ételek feladása, illetve az akaraterő hiánya is gyakran észlelt akadály.

Előnyei ellenére, a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelése állandó nehézséget jelent az általános populációra nézve. Az olyan gyakorlati aspektusok, mint az ár, elkészítés vagy azok szegényes munkahelyi elérhetősége, az ajánlott változtatások általános akadályát képezik (4). Megoldásként egy olyan irányú oktatás bizonyul, mely információt ad arról, miként lehet gyümölcsökre, valamint zöldségekre cserélni a szokásosan vásárolt termékeket anélkül, hogy azok plusz költséget vagy erőfeszítést igényelnének (5). Az étrendi változásokhoz pozitívan a kormány, népegészségügyi hatóságok, termelők, valamint kiskereskedők tudnának hozzájárulni törekvéseik által, melyek a gyümölcsök, valamint zöldségek gazdaságosságát és értékét hangsúlyozná (6).

Bár a fogyasztók nem észlelik akadályként az egészséges étkezés fontosságára irányuló ismeretek hiányát, valójában az az (7). Továbbá nehézséget okoz az élelmiszercsomagolások címkéinek megértése, melyek az adag nagyságát jelzik, illetve a kiegyensúlyozott étrendre irányuló ismeretek hiánya is fennáll. Ez az, amiért a táplálkozásoktatás kezdeményezése segíthetne rábírni az embereket informált döntéseik meghozatalában.

Egy olyan környezet biztosítása, mely megteremti az egészséges életmódot szolgáló lehetőségeket, különösen fontos azok esetében, akik nem megfelelő, vagy nem megfizethető rekreációs lehetőségekkel, illetve a sétához, futáshoz, kerékpározáshoz szükséges környezet biztonságának hiányával néznek szembe. A kormány, helyi hatóságok, illetve népegészségügyi hatóságok összefogására van szükség ahhoz, hogy egy olyan környezetet alkossanak, mely lehetőséget biztosít az életmódbeli változtatásokra, illetve kiegészíti a táplálkozásra irányuló üzeneteket és az oktatás kezdeményezéseit.

Az étrendi változtatás megtartása

Még azok a motivált egyének is visszatérnek eredeti étkezési szokásaikhoz, amint nehézséggel találják szemben magukat, akik az egészségügyi problémák megjelenése után tértek át a kiegyensúlyozott étrendre. Mivel a család és barátok az étrendi változtatások létrehozásának és megtartásának forrásaiként szolgálhatnak, az általuk elfogadott étrendi stratégiák elsajátítása nem csak az egyén hasznára válhat, de a többiek étkezési szokásaira is hatással lehet (4). Ezen felül a viselkedésterápia olyan képességekkel ruházza fel az egyéneket, melyek megelőzhetik a visszaesést a diétában.

Az étrendre irányuló változtatás nem könnyű, mivel olyan szokások átalakítását igényli, amik hosszú idő alatt lettek felépítve. Az egészségmagatartás változtatásának megőrzése még nehezebb, és motivációt, viselkedésbeli képességeket, valamint szociális támogatást igényel. A szociálpszichológia olyan teoretikus modelleket és eszközöket ajánl fel, melyek segítik megérteni, hogy az emberek miként hoznak döntéseket egészségüket illetően, illetve hasznos lehet az egészség-promóciós beavatkozások megtervezésében is. Ez lesz a Food Today egyik jövőbeni kiadványának témája.

Irodalomjegyzék

  1. Kearney M, Gibney MJ, Martinez JA, de Almeida MDV, Friebe D, Zunft HJF, Widhalm K & Kearney JM (1997) Perceived need to alter eating habits among representative samples of adults from all member states of the European Union. European Journal of Clinical Nutrition 51: S30-5.
  2. Shepherd R (1999) Social determinants of food choice. Proceedings of the Nutrition Society 58: 807-812.
  3. Oenema A, Brug J (2003) Exploring the occurrence and nature of comparison of one's own perceived dietary fat intake to that of self-selected others. Appetite 41(3):259-64.
  4. Anderson AS, Cox DN, McKellar S, Reynolds J, Lean MEJ, Mela DJ (1998) Take Five, a nutrition education intervention to increase fruit and vegetable intakes: impact on attitudes towards dietary change. British Journal of Nutrition 80: 133-140.
  5. Dibsdall LA, Lambert N, Bobbin RF & Frewer LJ (2003) Low-income consumers’ attitudes and behaviour towards access, availability and motivation to eat fruits and vegetables. Public Health Nutrition 6(2): 159-168.
  6. Cox DN, Anderson AS, Lean MEJ, Mela DJ (1998) UK consumer attitudes, beliefs and barriers to increasing fruit and vegetable consumption. Public Health Nutrition 1: 61-8.
  7. Lappalainen R, Saba A, Moles A, Holm L, Mykkanen H, Gibney MJ (1997). Difficulties in trying to eat healthier: descriptive analysis of perceived barriers for healthy eating. European Journal of Clinical Nutrition 51: S36-40.
AZ EUFIC-RÓL
Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és –minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

Részletek
A webhely utolsó frissítésének dátuma: 24/07/2014
Az összes találat megtekintése