Kattintson ide az EUFIC kezdőlap felkereséséhez.
Élelmiszerbiztonság- És Minőség
Élelmiszertechnológia
Food Risk Communication
Táplálkozás
Egészség És Életmód
Étrendfüggő Betegségek
Felhasználói vélemények
(Csak angolul)
Gondolatok az ételekről
(Csak angolul)
EU kezdeményezések
(Részben lefordított)
Reflektorfényben
Energiaegyensúly

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.



FOOD TODAY 11/2011

A főznitudás lehet az egészség kulcsa?

FT_079_02Számos különféle tényező befolyásolja a választott és elfogyasztott étel típusát, ám az ételkészítési szakértelem mindenképpen fontos szerepet játszik. Az ételek elő- és elkészítését lehetővé tevő tudás hiánya hatással lehet az egészségre, mivel behatárolhatja a választási lehetőségeket. Vajon egészségesebbé teheti-e Európát az emberek önbizalmának növelése az ételkészítéssel kapcsolatban?

Étel és élelmiszerválasztás Európában
Az ételválasztás összetett folyamat és befolyásoló tényezői Európában mindenhol mások.1 Tipikusan számos szocio-kulturális tényező határozza meg, hogy milyen ételekre esik a választás és milyen étkezési mintázatok alakulnak ki ezekből a választásokból. Kulturális szempontból az étel kifejezhet vendégszeretetet, ünneplést és barátságosságot. Sok ember számára az étkezési alkalmak lehetőséget jelentenek az összejövetelre, örömöt adnak, és különösen Dél-Európában alapvető szerepet játszanak a társas kapcsolatok megerősítésében.1 A generációk által továbbadott, és néha az erkölcshöz vagy vallásos hithez kapcsolódó hagyomány, részben szintén szerepet játszik az ételválasztás és az étkezési szokások formálásában.

Gyakorlati tényezők is befolyásolják döntéseinket arra vonatkozólag, hogy melyik élelmiszert vásároljuk meg, készítsük el és együk meg. Ezen egymással versenyző párhuzamos alternatívák közé tartozik a kedvelt íz, a „legkedvezőbb ár”, vagy az elérhető lehetőségek. Jelenleg az étkezések megtervezésének és elkészítésének képessége mellett, a magabiztos ételkészítési szakértelem vonta magára a figyelmet.

Főzési készségek: egy tényező az ételválasztásban és az egészségben
Az ételkészítés képessége, egy recept követése, és a rendelkezésre álló berendezések hatással lehetnek az emberek ételválasztására. Amennyiben az emberek függővé válnak az egyszerűen elkészíthető, vagy a számukra (előre) elkészített ételektől, akkor ez erősen korlátozza választási lehetőségeiket, miáltal ezek a fogyasztók fokozottan eltávolodnak az ételkészítéstől.2 Mivel a táplálkozás ismerten jelentős szerepet játszik az egészségességben, az ételkészítési és a főzési gyakorlat befolyási lehetőséggel bír az egyén jólétére és egészségére.

A kutatás a főzési képességekkel, mint a táplálkozásbeli különbségek társadalmi-gazdasági tényezőjével is foglalkozott. Az Egyesült Királyságban és Írországban végzett kutatások összefüggést mutattak a foglalkozás vagy a szoció-gazdasági és a főzési készségek vagy magabiztosság között és arra utaltak, hogy a magabiztosság hiánya és a szegényes ételkészítési készségek hozzájárulnak az alacsony szocioökonómiai csoportok alacsonyabb gyümölcs és zöldségfogyasztásához.3 Egyéb európai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ételkészítési készségeket célzó beavatkozás hatékony stratégia lehet az egészséges táplálkozás támogatására.4

A hátrányos helyzetű csoportokat, a táplálkozással összefüggő egészségi állapotban jelentkező eltérések csökkentésének eszközeként, több, ételkészítésen alapuló beavatkozás vette célba. Az egyik beavatkozás Skóciában, szociálisan hátrányos helyzetű területeken, élelmiszerekkel kapcsolatos gyakorlati készségeket használt beavatkozási vizsgálatában, melynek kicsi ám kedvező hatása volt az élelmiszer illetve ételválasztásra, és az ételkészítésben megmutatkozó magabiztosságra, ami hasznos kiindulási pont lehetne az étrendváltoztatás elindításához.5 Az iskola utáni főzőklubokat szintén modellként használták fel az ételkészítési készségek és a közösségi összetartás erősítésére.6

Tudják az európaiak, hogyan kell főzni?
Sok európai országban az étel a kultúra fontos részét képezi, és számos országgal összekapcsolhatók hagyományos ételeik. Azonban, egyre nagyobb gond, hogy az európai fiatalok nem sajátítják el az alapvető ételkészítési ismereteket, amelyek lehetővé tennék számukra az önállóságot az ételválasztásban.1 Úgy tűnik, ebben az átmeneti kulináris korban, a nyers alapanyagok választékának növekedése ellenére fokozatosan eltűnnek-leromlanak a hagyományos ételkészítési készségek. Az Egyesült Királyságban a megkérdezettek 10%-a említette, hogy a főznitudás hiánya korlátozó tényezőként befolyásolja élelmiszer és ételválasztását.7 Valójában az Egyesült Királyságban ez akkora probléma, hogy még a kormányzat stratégiája is hangsúlyozta a fiatalok ételkészítési képességfejlesztésének szükségességét. Ellenben a főzés igen népszerűnek tűnik, amint azt a televíziós főzőműsorok, szakácskönyvek, konyhamagazinok népszerűsége is jelzi. Ám ez az érdeklődés nem jelenti azt, hogy a látottakat alkalmazzák a konyhában.

Felvetették, hogy az ételkészítési ismeretek leromlása annak az eredménye lehet, hogy napjaink társadalmában a nők egyre nagyobb számban dolgoznak a háztartáson kívül, míg hagyományosan a legtöbb felelősséget-kötelezettséget otthon, az étellel kapcsolatos tevékenységekben vállaltak. Ez rávilágít az ételkészítési feladatokban való gyakorlatlanság eredetére. Továbbá, vizsgálatok kimutatták, hogy a legtöbben az anyjuktól tanultak főzni; a dolgozó anyákra nehezedő nyomás azt eredményezhette, hogy az ételkészítési ismeretek nem adódtak tovább gyermekeiknek.6 Ez megmutatkozik a kényelmi élelmiszerektől való egyre nagyobb mértékű függésben.

Az elmúlt években az ételkészítés evolúciójának lehettünk tanúi, a majdnem teljesen nyers alapanyagoktól eljutottunk a mostanára széles körben hozzáférhető kényelmi termékek felhasználásához.2 A kényelmi termékek használatának választása számos tényezőtől függ, beleértve a társadalmi és gazdasági tényezőket, csakúgy, mint az konyhai készségeket. Mindazonáltal, a főznitudás nem mindig garantálja, hogy az étel a semmiből egyszerre az asztalra kerül. Egyéb olyan készségek, mint a menütervezés, az ételkészítési ismeretek és a főzés kellékei szintén fontosak. Ráadásul, még a kényelmi élelmiszerek és ételek elkészítéséhez is szükségeltetik bizonyos fokú szakértelem. Napjaink főzési készségei eltérhetnek az előző generációk által használtaktól.

Akkor, mikor egyre aggasztóbb az élelmiszertermelés és az élelmiszerellátottság fenntarthatóságának helyzete, az ételekkel és élelmiszerekkel kapcsolatos készségek túlmutatnak a főzésen és a táplálkozáson, mivel az élelmiszer illetve ételválasztások hatással vannak a társadalomra.2

A készételek és kényelmi termékek előretörése

Az egyik felfedezett tényező a készételek és kényelmi élelmiszerek növekvő használata volt. Ez elsősorban az Egyesült Királyságra jellemző, ahol Európában, a legnagyobb mennyiségben fogyasztanak kényelmi élelmiszereket és kisebb mértékű a nyers hozzávalók felhasználása.1 Viszont, még Franciaországban is, ahol sokkal erősebb az alapvető összetevőkből való ételkészítés hagyománya és nagy hangsúlyt helyeznek a rendszeres étkezésre, valamint az evés társadalmi vonatkozásaira, elmozdulás tapasztalható a kényelmi élelmiszerek irányába, főleg a fiatal felnőttek körében.

A kényelem többféleképpen is meghatározható: az időmegtakarítás a kényelem egyik eleme, ám az étellel kapcsolatban jelentheti az elkészítéséhez szükséges fizikai és mentális erőfeszítés minimalizálását. Az olyan műszaki-technológiai újítások, mint a mikrohullámú sütő, a multikulturális társadalmakkal együtt járó kulturális változások és az új ételek megismerése, az egyszemélyes háztartások számának növekedése, a közös családi étkezések hagyományának halványulása, és az, hogy egyre több nő és egyre hosszabb ideig végez fizettett munkát, mind a kényelmesebben elkészíthető élelmiszerek növekvő kereslete felé vezet.

Egy svájci tanulmány kimutatta, hogy általában, bizonyos mértékben a legtöbb ember használja a kényelmi élelmiszereket. A „házias étel” jelentése újrafogalmazódott, magába foglalva néhány olyan kényelmi termék használatát, mint a konzerv paradicsom, a fagyasztott zöldségek vagy a száraztészták. Egy tanulmány beszámolt arról, hogy mégha otthon készítették is, a legtöbb esti étkezés tartalmaz valamennyi feldolgozott élelmiszert, melyek 36%-át készétel formájában vásárolták.4

A készételek használatának növekedésével együtt kérdések merültek fel egészségességükkel kapcsolatban. Svájci kutatók jelezték, hogy az emberekben általában negatív kép él a készételek táplálkozási értékével és egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban.4 A legtöbb készételt fogyasztók, a kényelmi élelmiszereket időtakarékosabbnak, egészségesebbnek és gazdaságosabbnak tekintették, mint a megkérdezett kevesebb készételt fogyasztók.

Főzés a táplálkozás és az egészség kézbentartásáért
Az otthon készített étel általában táplálóbb, mint a nem háznál készített, továbbá egészségesebb étrendi változatosságot érhetnek el azok, akik rendszeresen főznek friss vagy nyers hozzávalókból.7 Azonkívül, a rögtönzött főzés maximális rugalmasságot biztosít a fogyasztó számára a hozzávalók kiválsztásánál, így lehetővé téve a népegészségügyi irányelvek szigorúbb követését (az olyan tápanyagokkal kapcsolatban, mint a só, telített zsírok és a cukor), segítve a kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú diéta megvalósítását.

Egy kutatás azt mutatta, hogy azok a válaszolók, akik jobban be voltak vonva az élelmiszervásárlásba és elkészítésbe, vagy akik gyakrabban főztek, valószínűbben feleltek meg a táplálkozási irányelveknek.8 Sőt, a főzés utálata kapcsolatban van az alacsonyabb gyümölcs és zöldségbevitellel.9 A magabiztosság hiánya szintén jelentős lehet. Egy ausztrál vizsgálatban, lényegesen több és változatosabb zöldségfélét vásároltak és készítettek rendszeresen azokban a háztartásokban, ahol a „szakács” magabiztosan készítette el azokat. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a magabiztos ételkészítés kisebb arányú az alacsony szocioökonómiai helyzetű csoportok között.3

Az együtt főzés és a közös étkezés egészségügyi jelentősége
A közös étkezés és főzés sokkal megszokottabb Franciaországban, mint Angliában.1 Franciaországban sokkal valószínűbben van meg az étkezési minta, és a reggelizést sem hagyják ki. Mindemellett, Franciaországban is egyre nyílvánvalóbb az étkezési szokások bizonyos fokú szétesése, bár nem olyan mértékű, mint Angliában. Ezek a különbségek lehet, hogy részben magyarázatot adnak arra, hogy miért gyakoribb az elhízás Angliban mint Franciaországban.1

Számos vizsgálat rámutatott arra, hogy a családi étkezések és az étkezési szerkezet más vonatkozásai, beleértve a másokkal való együtt elköltött főétkezés kapcsolatban van a tápanyagtartalom szempontjából kielégítőbb táplálkozással, amiben magasabb a gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék és a kalciumban dús élelmiszerek bevitele.8-11 Viszont, a kutatás arra is rámutatott, hogy a házon kívül készített étel és a házon kívüli étkezés hosszú távon összefüggést mutat a szegényesebb táplálkozással, amiben magasabb a bevitt zsírok és telített zsírsavak aránya.11

Következtetések
Egy olyan korban, ahol Európa nagy részén továbbra is folytatódik a táplálkozással összefüggő megbetegedések terjedése, nagy szükség van a népegészségügy javítására. A főzési készségek újjáélesztésének, valamint a jó ételek elkészítésében való magabiztosság megszerzésének roppantul kedvező hatása lehet az étel, illetve élelmiszerválasztásra és a tápanyagbevitelre. A lehetséges ötletek közé tartozik az ételkészítési órák szélesebb körű beillesztése az iskolai tananyagba és az otthoni szerkezetek létrehozása, többek között az egyszemélyes háztartásokban, hogy a főzést szórakoztató tapasztalattá tegyék minden korosztály számára.

Hivatkozások

  1. Pettinger C et al. (2006). Meal patterns in Southern France and Central England. Pub Health Nutr 9:1020-1026.
  2. Engler-Stringer R. (2010). Food, cooking skills and health. Can J Diet Pract Res 71:141-145.
  3. Winkler E & Turrell G. (2009). Confidence to cook vegetables and the buying habits of Australian households. J Am Diet Assoc 109: 1759-1768.
  4. van den Horst K et al. (2010). Ready-meal consumption: associations with weight status and cooking skills. Pub Health Nutr 14: 239-245.
  5. Wrieden WL et al. (2007). The impact of community-based food skills intervention on cooking confidence, food preparation methods and dietary choices. Pub Health Nutr 10:203-211.
  6. Gatenby LA et al. (2010). Cooking Communities: using multicultural after-school cooking clubs. Nutr Bull 36:108-112.
  7. Caraher M. (1999). The state of cooking in England: the relationship of cooking skills to food choice. Br Food J 109:590-609.
  8. Larson NI et al. (2006). Food preparation and purchasing roles among adolescents: Associations with sociodemographic characteristics and diet quality. J Am Diet Assoc 106:211-218.
  9. Larson NI et al. (2006). Food preparation and purchasing roles among adolescents: associations with sociodemographic characteristics and diet quality. J Am Diet Assoc 106:2001-2007.
  10. Larson NI et al. (2007). Family meals during adolescence are associated with higher diet quality and healthful meal patterns during young adulthood. J Am Diet Assoc 107:1502-1510.
  11. Larson NI et al. (2009). Making time for meals: Meal structure and associations with dietary intake in young adults. J Am Diet Assoc 109:72-79.
AZ EUFIC-RÓL
Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és –minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

Részletek
A webhely utolsó frissítésének dátuma: 30/07/2014
Az összes találat megtekintése