Kattintson ide az EUFIC kezdőlap felkereséséhez.
Élelmiszerbiztonság- És Minőség
Élelmiszertechnológia
Food Risk Communication
Táplálkozás
Egészség És Életmód
Étrendfüggő Betegségek
Felhasználói vélemények
(Csak angolul)
Gondolatok az ételekről
(Csak angolul)
EU kezdeményezések
(Részben lefordított)
Reflektorfényben
Energiaegyensúly

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.



FOOD TODAY 10/2004

Mit és miért esszük : Az ételválaqztás szociális - És gazdasági tényezöi

Food TodayAz ételválasztást meghatározó tényezők miniszériájának egy korábbi cikke a biológiai tényezők élelmiszerválasztásban betöltött szerepét tárgyalta. Az a cikk az étrendi változtatás elősegítéséhez szükséges érzékek szerepének jelentőségét helyezte előtérbe. A mostani azonban azokra a szocio-gazdasági tényezőkre helyezi a hangsúlyt, melyek az élelmiszerválasztásra irányulnak, illetve azokra a nehézségekre hívják fel a figyelmet, melyekkel az alacsony jövedelmű csoportok küzdenek egy egészséges étrend megvalósítása kapcsán.

Hogyan befolyásolják a szociális tényezők az egyén ételválasztását

A táplálékbevitelt befolyásoló szociális tényezők azokat a hatásokat takarják, melyeket egy vagy több ember gyakorol a többiek táplálkozási magatartására direkten vagy indirekten, tudatosan vagy tudattalanul. A szociális tényezők abban az esetben is érintik az ételválasztást, mikor egyedül eszünk, ugyanis a viselkedések és szokások a másik emberrel létesített interakció során fejlődnek ki (1).
Kutatások bizonyították, hogy barátokkal illetve családtagokkal többet eszünk, mint egyedül és az étel mennyisége az étkező társak számával arányosan növekszik (2).

Az ételválasztás gazdasági szempontból

Az alacsony szocio-gazdasági helyzet és szegényes egészség közti kapcsolat komplikált, nemtől, életkortól, kultúrától, környezettől, szociális- illetve közösségi kapcsolatoktól, személyes életstílusbeli tényezőktől valamint az egészségmagatartásoktól is függ (4).

Populációs vizsgálatok szerint látható különbség van a különböző szociális osztályok étel- illetve tápanyagbevitele között. Az alacsony jövedelemmel rendelkező csoportok esetében nagyobb esély van egy kiegyensúlyozatlan étrend elsajátítására, valamint a gyümölcsök és zöldségek alacsony bevitelére (3).

Ez a közösség tagjainak alultápláltságához (mikrotápanyagok hiánya) valamint túltápláltságához (a túlzott energiabevitel következményeképp kialakult túlsúly vagy elhízás) is vezet kornak, nemnek valamint a nélkülözés mértékének függvényében. A magasabb szocio-gazdasági helyzetben lévő csoportokhoz képest a hátrányos helyzetűek hajlamosabbak a fiatalkori krónikus betegségekre; képzettségi- illetve szakmai szintjük alapján felmérve.

Az alacsony jövedelmű csoportok

Azok az alacsony jövedelmű csoportok, melyeknek nehézséget jelent egy kiegyensúlyozott étrend elérése, gyakran az élelem- vagy az élelmiszerbiztonság hiányával néznek szembe (5). Számos magyarázat létezik az élelemhiány kialakulására, de a kiegyensúlyozott étrend követésének vannak akadályai, 3 ezek közül az ár, hozzáférés valamint a tudás (6). Ezek a tényezők vezettek az ételsivatagokként ismert területek létrejöttéhez. Az energiagazdag ám tápanyagszegény ételek fogyasztása a pénzhiányból ered, mely a teljesértékű élelmiszerek beszerzésének képtelenségében nyilvánul meg. Az egészséges ételek ártöbblete is nagyobbnak tűnik az alacsony jövedelemmel rendelkező réteg esetében. Ezentúl a megfelelő ételkészítési technológiák alkalmazásának lehetősége sem adott az otthonokban, mely növeli a kényelmi, illetve gyorséttermi termékek fogyasztásának szükségét, növelve a potenciális energiasűrűséget.
A megfelelő étkezés logisztikai akadályokba - mint például a szállítás nehézsége - is ütközhet az alacsony jövedelem következében. Sokak számára a tömegközlekedés nem járható út, főleg azoknál, akik kisebb gyermekekkel rendelkeznek vagy mozgásszervi problémákkal küzdenek. Nem utolsó sorban a tudás hiánya, vagy éppen a túl sok étrenddel, egészséggel kapcsolatos, konfliktust okozó információ jelenléte, a motiváció illetve a főzőkészség hiánya okozhatja az ételek vásárlásának és alapanyagokból történő elkészítésének képtelenségét. A főzéssel kapcsolatos tapasztalatszerzésre az alacsony jövedelmű csoportok esetében igen kevés esély van.

Az iskolázottság szintje illetve a jövedelem mértéke meghatározza az étkezésre irányuló választást és viselkedést, melyek az étrend okozta betegségek kialakulására vannak hatással. Az alacsony jövedelemmel rendelkezők problémáinak többsége egy multidiszciplináris megközelítés szükségességét hangsúlyozza, mely a szociális szükségletek kielégítését illetve az egészségügyi egyenlőtlenségek javítását helyezné előtérbe.

Az élelmiszerválasztást befolyásoló tényezők nem csupán az egyéni preferenciákon alapulnak, hanem a szociális, kulturális valamint gazdasági körülmények által is befolyásoltak. Az alacsony jövedelmű csoportok specifikus kihívásokkal néznek szembe, amikor étrendi változásokat és megoldásokat keresnek. A lakosság nagy része is számos akadállyal néz szembe az étrendi változtatást illetően, melyek leküzdhetőek lehetnének a szociálpszichológiából kölcsönzött eszközök segítségével.
E témák mindegyike részét képezi majd a FoodToday jövőbeni cikkeinek.

Irodalomjegyzék

  1. Feunekes GIJ, de Graaf C, Meyboom S and van Staveren WA (1998) Food choice and fat intake of adolescents and adults: associations of intakes within social networks. Preventive Medicine 27: 645-656.
  2. De Castro JM (1997) Socio-cultural determinants of meal size and frequency. British Journal of Nutrition Apr;77 Suppl 1:S39-54; discussion S54-5. Review.
  3. De Irala-Estevez J, Groth M, Johansson L, Oltersdorf U, Prattala R & Martinez-Gonzalez MA (2000) A systematic review of socioeconomic differences in food habits in Europe: consumption of fruit and vegetables. European Journal of Clinical Nutrition 54: 706-714.
  4. Acheson D (1998) Independent Inquiry into Inequalities in Health. The Stationery Office, London.
  5. Riches G (1997) Hunger, food security and welfare policies: issues and debates in First World societies. Proceedings of Nutrition Society. 56(1A):63-74.
  6. Dibsdall LA, Lambert N, Bobbin RF, Frewer LJ (2003) Low-income consumers' attitudes and behaviour towards access, availability and motivation to eat fruit and vegetables. Public Health Nutrition 6(2):159-68.
AZ EUFIC-RÓL
Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és –minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

Részletek
A webhely utolsó frissítésének dátuma: 17/04/2014
Az összes találat megtekintése