Kattintson ide az EUFIC kezdőlap felkereséséhez.
Élelmiszerbiztonság- És Minőség
Élelmiszertechnológia
Food Risk Communication
Táplálkozás
Egészség És Életmód
Étrendfüggő Betegségek
Felhasználói vélemények
(Csak angolul)
Gondolatok az ételekről
(Csak angolul)
EU kezdeményezések
(Részben lefordított)
Reflektorfényben
Energiaegyensúly

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.



FOOD TODAY 05/2004

A mediterrán diéta titkai

Food TodayEgy friss kutatás még egyszer igazolta, hogy azok az emberek, akik szorosan követik a „mediterrán diétát”, hosszabb ideig élnek, mint más európaiak (1). Tehát, mi is pontosan a mediterrán diéta, és miként fejti ki ezt a látványos hatását. 

A mediterrán diéta nem egy különleges étkezési terv vagy program, inkább a mediterrán régió lakói által hagyományosan követett étkezési szokások összessége.  Legalább 16 ország határolja a Földközi-tengert, melyek között a kultúrának, a nemzetiségi háttérnek, és a vallásnak megfelelően változnak az étkezési szokások. Azonban számos jellemző közös mindegyikükben…(2)

  • A gyümölcsfélék, zöldségek, burgonya, bab, diófélék, magvak, kenyér, és egyéb más cereáliák nagymértékű fogyasztása
  • Az olívaolaj használata főzésénél és salátáknál
  • Mérsékelt mennyiségű hal, ám kevés húsféle
  • Kis-közepes mennyiségű zsíros sajt és joghurt
  • Mérsékelt, rendszerint étkezésekhez kapcsolódó borfogyasztás
  • Bizalom a helyi, idényjellegű, friss termékekben
  • Aktív életstílus

Védelem a krónikus megbetegedésektől

Egy friss kutatásban (1) több mint 22.000 Görögországban élő ember diétáját rangsorolták annak megfelelően, hogy mennyire szorosan ragaszkodtak a hagyományos görög stílusú mediterrán diétához. A kutatás 4 évének folyamán azt találták, hogy aki minél szorosabban követte a hagyományos táplálkozást, az annál kisebb valószínűséggel fog meghalni akár szívbetegségben, akár rákban, kissé nagyobb védelemmel a szívbetegséggel, mint a rákkal szemben. Összefoglalva, a mediterrán diétát legszorosabban követő emberek 25%-kal kisebb valószínűséggel halnak meg a vizsgálati időszak folyamán, mint azok, akik nem követik; ami azt sugallja, hogy akik szorosan követik a mediterrán diétát később halnak meg, mint akik nem követik.

A titkos hozzávalók

Mióta a halálozási statisztikák először fedték fel, hogy a mediterrán népesség hosszabb ideig él, mint más európaiak, a tudósok azóta próbálják kikövetkeztetni, hogy a mediterrán diéta mely elemei felelősek jelentős jótékony hatásaiért. Itt következik néhány eddigi jelölt…

Olívaolaj

Az első választás a vizsgálódásra a mediterrán diétában, a vaj, a margarin és más zsiradékok helyett szinte kizárólagosan használt olívaolaj. Az olívaolaj az egyszeresen telített zsírok gazdag forrása, melyek védő hatásúak a szívbetegségek ellen, lehetséges, hogy azért, mert kiszorítják a telített zsiradékokat a táplálkozásból. Az olívaolaj szintén forrása az antioxidánsoknak, köztük az E vitaminnak is. Ám fontos emlékezni arra, hogy olívaolajat használnak a zöldséges ételek készítésénél, a paradicsomszószokhoz, salátákhoz és a halsütéshez.

Gyümölcsök és zöldségek

A friss gyümölcsök és zöldségek nagy mennyiségben való fogyasztása védő hatásúnak mutatkozott mind a szívbetegség, mind a rák ellen, talán antioxidáns tartalmuk következtében (3). A paradicsomot részletekbe menő alapossággal vizsgálták, mivel annyira hangsúlyos szerepet kap a mediterrán táplálkozásban. A paradicsom valóban az antioxidánsok egyik fő forrása, és az olyan hőkezelés, mint a főzés, tanácsolt a paradicsomszósz készítésénél, mivel javítja a likopin – ami, az egyik legfontosabb antioxidáns a paradicsomban- hozzáférhetőségét.

Olajos hal

Szintén sugallták, hogy a hal, különösen az olyan olajos hal, mint a szardínia fontos jótékony hatással bír az egészségre nézve (4) Az olajos halak a többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak forrásai és ezen zsírsavak összetett, hosszú láncú származékai úgy tűnik, különösen jó hatásúak a szív egészségére gyulladásellenes és értágító tulajdonságuk következtében, ami biztosítja az egyenletes véráramlást.

Bort mértékkel

 Mindenütt a Mediterráneumban a bort mértékkel és rendszerint étkezések mellé fogyasztják. Férfiak számára a mérték két pohár naponta, nők számára egy pohár naponta. A bor, különösen a vörösbor hatalmas mennyiségű, egészséget elősegítő tulajdonságokkal rendelkező, fitonutrienseknek nevezett, növényi vegyületet tartalmaz. Közülük az erőteljes antioxidáns polifenolok védenek az LDL oxidáció, és az oxidatív folyamat egyéb patologikus következményei ellen. Más fitonutriensek a vérlemezkék összecsapódásának gátlásában, értágításban játszanak szerepet

Összetett hatás

A Görög tanulmányban (1) a mediterrán diéta egyes alkotórészei, vagy élelmiszercsoportjai nem nyújtottak bármilyen szignifikáns védelmet. Gyakorlatban, valószínűleg az összes különféle alkotórész kombinációja teszi a diétát olyan egészségessé. Nemcsak ezek, hanem más egyéb tényezők, - mint az étkezéshez való lazább hozzáállás, a rengeteg napfény és testmozgás -, valószínűleg hozzájárulnak a térség egészében véve egészséges életmódjához.

Változnak az idők

Azonban változnak az idők, és napjainkban kevesebb ember él olyan életet, amiben követni tudja a hagyományos táplálkozást. Lluis Serra professzor az Alapítvány a Mediterrán Diéta Fejlődéséért (5) elnöke hiszi, hogy ez egyszerre kedvező alkalom és fenyegetés. „A szociológiai változások azt jelentik, hogy az emberek kisebb valószínűséggel töltik idejüket ételkészítéssel a konyhában, ám ugyanakkor ez egy óriási lehetőség a vendéglátóhelyeknek és éttermeknek, annál inkább, mert a mediterrán emberek most már tudják, hogy hagyományos étkezésük nagyon egészséges” mondja.

Hivatkozások

  1. Trichopoulou A, Costacou T, Bamia C, Trichopoulos D. (2003) Adherence to a Mediterranean diet and survival in a Greek population. New England Journal of Medicine 348:2599-2608
  2. Willett WC, Sacks F, Trichopoulou A, Drescher G, Ferro-Luzzi A, Helsing E, Trichopoulos D. (1995) Mediterranean diet pyramid: a cultural model for healthy eating.
    Am J Clin Nutr. 1995 Jun;61(6 Suppl):1402S-1406S. Review.
  3. WHO/FAO (2003) Diet nutrition and the prevention of chronic diseases. Geneva, Switzerland. Available at http://www.who.int/
  4. Hu FB, Willett WC. (2002) Optimal diets for prevention of coronary heart disease.
    JAMA. 2002 Nov 27;288(20):2569-78. Review.
  5. http://www.dietamediterrranea.com/
Kapcsolódó podcastok
Elhízás, Fogyókúra és testtömegkontroll, Dietary fibre
Nutrigenomika, Elhízás, Fogyókúra és testtömegkontroll
AZ EUFIC-RÓL
Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és –minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

Részletek
A webhely utolsó frissítésének dátuma: 17/04/2014
Az összes találat megtekintése