A jó táplálkozási és élelmiszerbiztonsági kommunikációhoz tartozik, hogy a tudományos alapon nyugvó információt nem riogató módon mutatja be. Egy terület, ahol nem mindig ez a helyzet, a szivacsos agyvelőgyulladás marhákat sújtó változata, vagy BSE. Ez a cikk megvizsgálja a BSE-vel kapcsolatos tényeket és felfedi azokat a területeket, ahol a tudósoknak még nincsenek válaszaik.
Mi a BSE?
A Marhák Szivacsos Agyvelőgyulladása (BSE), hétköznapi nevén a „kergemarhakór”, egy halálos agyi megbetegedés, mely a marhát érinti. A BSE az Átvihető Szivacsos Agyvelőgyulladások (TSE)-nak nevezett prionbetegségek csoportjánk egyik fajtája. A TSE-k halálos kimenetelű megbetegedések, melyek az agy szivacsos degenerációját és súlyos idegrendszeri tüneteket okoznak.
A BSE eredete jelenleg még nem ismert. Egy elmélet szerint az okozó „átvihető alaktalan („csaló”) prionokból” áll, melyek képesek kölcsönhatásba lépni a normális prionokkal (természetes formában, emberekben és állatokban leginkább az agyban, de egyéb szövetekben is megtalálható fehérjék), előidézve azok „átvihető prionokká” való alakulását. A BSE kifejlődésénél egyéb tényezők is szóba kerültek, a kutatás tovább folytatódik ezen a területen.
A fertőződés útja nem bizonyított
A BSE átvitelének útiránya jelenleg nem bizonyított. Mostanáig úgy gondolták, hogy a szarvasmarha akkor fertőződhetett BSE-vel, mikor húsból és csontból készült táppal vagy BSE-vel fertőzött dögökből készült termékekkel etették. Az átvitel egyéb lehetséges útjai és esetei sem zárhatók ki egyelőre.
A betegség 1992-es csúcsa óta a BSE előfordulása az Egyesült Királyságban minden évben lényeges csökkenést mutat. 1999-ben 2300 esetet jelentettek. Ez a szám 2000-ben 1443-ra, majd 2001. szeptemberére 526-ra esett.
Jelentősen kisebb számú BSE esetet jelentettek Ausztriából, Belgiumból, Csehországból, Dániából, Finnországból, Franciaországból, Németországból, Görögországból, Írországból, Olaszországból, Japánból, Lichtensteinből, Luxemburgból, Hollandiából, Portugáliából, Szlovákiából, Szlovéniából, Spanyolországból és Svájcból (frissített számadatok a www.oie.int oldalon találhatók)
A BSE-t a mai napig is csak szarvasmarhán észlelték. Birkánál megvan a BSE elméleti kockázata, ám a mai napig nem sikerült BSE-vel fertőzött birkát bemutatni, kivéve egészen szélsőséges kísérleti laboratóriumi körülmények között.
A BSE hathat az emberekre?
Habár nincs tudományosan bizonyított, közvetlen ok-okozati összefüggés, szóbajöhet –bizonyos neurológiai és citológiai (ideg- és szövettani) felfedezésekre alapozva -, hogy emberekben a szarvasmarha BSE és Creutzfeld-Jakobs Betegségvariánsok (v-CJD) összekapcsolódhatnak. Az első v-CJD esetet 1996 márciusában jelentették az Egyesült Királyságban. A v-CJD, a BSE-hez hasonlóan, a szivacsszerű elváltozásokon túl agyi degenerációt okoz, ez a betegség kezelhetetlen és halálos kimenetelű. 2002. február 6. óta, 114 v-CJD eset volt az Egyesült Királyságban (106 igazolt és 8 feltételezett). 5 igazolt v-CJD eset volt Francia-, és egy Írországban, 2 további feltételezett eset volt Francia-, és egy Olaszországban.
A BSE kórokozója nem található meg a marhahúsban vagy a tehéntejben.A „Részletezett Kockázati Anyag” (SRM) osztályozza a szarvasmarha azon részeit, melyek a legvalószínűbben fertőződhettek a BSE kórokozójával, beleértve a központi idegrendszerhez tartozó agyat, a szemet, és a vastagbél egy részét. Az SRM-okat mostanára mind az élelmiszer, mind a takarmánylácból eltávolították. A BSE kórokozója nem mutatható ki a húsból vagy a tejből, és a WHÓ, valamint az EU szakértői igazolták a tehéntej és a marhahús biztonságosságát.
Bár, a tünetek megjelenése előtti hosszú lappangási idő miatt nem lehetséges pontosan megjósolni a v-CJD emberben való jövőbeni előfordulását, a v-CJD fertőzés kockázata jelenleg igen alacsonynak tekinthető. A szigorú szabályozások, melyek az állatok takarmányozását, vizsgálatát, vágását, az emberi fogyasztásra szánt marha korát és bármely BSE fertőzés kockázatának kitett szervének eltávolítását (SRMs) irányítják, csökkentették a kockázatot (további részletekért nézze meg: a www.eufic.org oldalt). Azonban kérdéses maradt a BSE eredete és a fertőződés módja, miáltal ez a téma egy ideig a jövőben is intenzív kutatási terület lesz. További információért a BSE-ről próbálja a www.bsereview.org.uk
Hivatkozások
- BSE and Beef. Food Standards Agency and the Consumers Association. June 2001
- Brown, P. Bovine Spongiform encephalopathy and variant Creutzfeldt-Jakob disease. BMJ 2001; 322:841-844 (7 April)
- Brown P, Will RG, Bradley R, Asher DM, Detwiler L. Bovine Spongiform encephalopathy and variant Creutzfeldt-Jakob disease: background, evolution and current concerns. Emerg Infect Dis 2001;7:6-16.
- EU Commission. BSE "Vadermecum", 3rd Ed. (1998)
- Institute of Food Science and Technology, UK. Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE) and Variant Creutzfeldt-Jakob Disease (vCJD) in humans., Parts 1 and 2. 2001. www.ifst.org
