Kattintson ide az EUFIC kezdőlap felkereséséhez.
Élelmiszerbiztonság- És Minőség
Élelmiszertechnológia
Food Risk Communication
Táplálkozás
Egészség És Életmód
Étrendfüggő Betegségek
Felhasználói vélemények
(Csak angolul)
Gondolatok az ételekről
(Csak angolul)
EU kezdeményezések
(Részben lefordított)
Reflektorfényben
Energiaegyensúly

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.



FOOD TODAY 09/2002

Korszerűen a BSE-ről

Food TodayA jó táplálkozási és élelmiszerbiztonsági kommunikációhoz tartozik, hogy a tudományos alapon nyugvó információt nem riogató módon mutatja be. Egy terület, ahol nem mindig ez a helyzet, a szivacsos agyvelőgyulladás marhákat sújtó változata, vagy BSE. Ez a cikk megvizsgálja a BSE-vel kapcsolatos tényeket és felfedi azokat a területeket, ahol a tudósoknak még nincsenek válaszaik.

Mi a BSE? 
A Marhák Szivacsos Agyvelőgyulladása (BSE), hétköznapi nevén a „kergemarhakór”, egy halálos agyi megbetegedés, mely a marhát érinti. A BSE az Átvihető Szivacsos Agyvelőgyulladások (TSE)-nak nevezett prionbetegségek csoportjánk egyik fajtája. A TSE-k halálos kimenetelű megbetegedések, melyek az agy szivacsos degenerációját és súlyos idegrendszeri tüneteket okoznak.
A BSE eredete jelenleg még nem ismert. Egy elmélet szerint az okozó „átvihető alaktalan („csaló”) prionokból” áll, melyek képesek kölcsönhatásba lépni a normális prionokkal (természetes formában, emberekben és állatokban leginkább az agyban, de egyéb szövetekben is megtalálható fehérjék), előidézve azok „átvihető prionokká” való alakulását. A BSE kifejlődésénél egyéb tényezők is szóba kerültek, a kutatás tovább folytatódik ezen a területen.

A fertőződés útja nem bizonyított 
A BSE átvitelének útiránya jelenleg nem bizonyított. Mostanáig úgy gondolták, hogy a szarvasmarha akkor fertőződhetett BSE-vel, mikor húsból és csontból készült táppal vagy BSE-vel fertőzött dögökből készült termékekkel etették. Az átvitel egyéb lehetséges útjai és esetei sem zárhatók ki egyelőre.
A betegség 1992-es csúcsa óta a BSE előfordulása az Egyesült Királyságban minden évben lényeges csökkenést mutat. 1999-ben 2300 esetet jelentettek. Ez a szám 2000-ben 1443-ra, majd 2001. szeptemberére 526-ra esett.
Jelentősen kisebb számú BSE esetet jelentettek Ausztriából, Belgiumból, Csehországból, Dániából, Finnországból, Franciaországból, Németországból, Görögországból, Írországból, Olaszországból, Japánból, Lichtensteinből, Luxemburgból, Hollandiából, Portugáliából, Szlovákiából, Szlovéniából, Spanyolországból és Svájcból (frissített számadatok a www.oie.int oldalon találhatók)
A BSE-t a mai napig is csak szarvasmarhán észlelték. Birkánál megvan a BSE elméleti kockázata, ám a mai napig nem sikerült BSE-vel fertőzött birkát bemutatni, kivéve egészen szélsőséges kísérleti laboratóriumi körülmények között.

A BSE hathat az emberekre? 
Habár nincs tudományosan bizonyított, közvetlen ok-okozati összefüggés, szóbajöhet –bizonyos neurológiai és citológiai (ideg- és szövettani) felfedezésekre alapozva -, hogy emberekben a szarvasmarha BSE és Creutzfeld-Jakobs Betegségvariánsok (v-CJD) összekapcsolódhatnak. Az első v-CJD esetet 1996 márciusában jelentették az Egyesült Királyságban. A v-CJD, a BSE-hez hasonlóan, a szivacsszerű elváltozásokon túl agyi degenerációt okoz, ez a betegség kezelhetetlen és halálos kimenetelű. 2002. február 6. óta, 114 v-CJD eset volt az Egyesült Királyságban (106 igazolt és 8 feltételezett). 5 igazolt v-CJD eset volt Francia-, és egy Írországban, 2 további feltételezett eset volt Francia-, és egy Olaszországban.

A BSE kórokozója nem található meg a marhahúsban vagy a tehéntejben.A „Részletezett Kockázati Anyag” (SRM) osztályozza a szarvasmarha azon részeit, melyek a legvalószínűbben fertőződhettek a BSE kórokozójával, beleértve a központi idegrendszerhez tartozó agyat, a szemet, és a vastagbél egy részét. Az SRM-okat mostanára mind az élelmiszer, mind a takarmánylácból eltávolították. A BSE kórokozója nem mutatható ki a húsból vagy a tejből, és a WHÓ, valamint az EU szakértői igazolták a tehéntej és a marhahús biztonságosságát.
Bár, a tünetek megjelenése előtti hosszú lappangási idő miatt nem lehetséges pontosan megjósolni a v-CJD emberben való jövőbeni előfordulását, a v-CJD fertőzés kockázata jelenleg igen alacsonynak tekinthető. A szigorú szabályozások, melyek az állatok takarmányozását, vizsgálatát, vágását, az emberi fogyasztásra szánt marha korát és bármely BSE fertőzés kockázatának kitett szervének eltávolítását (SRMs) irányítják, csökkentették a kockázatot (további részletekért nézze meg: a www.eufic.org oldalt). Azonban kérdéses maradt a BSE eredete és a fertőződés módja, miáltal ez a téma egy ideig a jövőben is intenzív kutatási terület lesz. További információért a BSE-ről próbálja a www.bsereview.org.uk

Hivatkozások

  • BSE and Beef. Food Standards Agency and the Consumers Association. June 2001
  • Brown, P. Bovine Spongiform encephalopathy and variant Creutzfeldt-Jakob disease. BMJ 2001; 322:841-844 (7 April)
  • Brown P, Will RG, Bradley R, Asher DM, Detwiler L. Bovine Spongiform encephalopathy and variant Creutzfeldt-Jakob disease: background, evolution and current concerns. Emerg Infect Dis 2001;7:6-16.
  • EU Commission. BSE "Vadermecum", 3rd Ed. (1998)
  • Institute of Food Science and Technology, UK. Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE) and Variant Creutzfeldt-Jakob Disease (vCJD) in humans., Parts 1 and 2. 2001. www.ifst.org
AZ EUFIC-RÓL
Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és –minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

Részletek
A webhely utolsó frissítésének dátuma: 17/04/2014
Az összes találat megtekintése