Kattintson ide az EUFIC kezdőlap felkereséséhez.
Élelmiszerbiztonság- És Minőség
Élelmiszertechnológia
Food Risk Communication
Táplálkozás
Egészség És Életmód
Étrendfüggő Betegségek
Felhasználói vélemények
(Csak angolul)
Gondolatok az ételekről
(Csak angolul)
EU kezdeményezések
(Részben lefordított)
Reflektorfényben
Energiaegyensúly

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.



FOOD TODAY 08/2010

Élelmiszercímkézés – a fogyasztók információbősége

Label_comparisonAz élelmiszerbiztonság biztosítása a kormányok, a gyártók, az ipar és a fogyasztók megosztott felelősség. Az élelmiszercímkézés egy módszer, miáltal a fogyasztók információhoz juthatnak az általuk megvásárolni kívánt élelmiszerről. Az élelmiszercímkék által nyújtott információk (mint a lejárati idők, kezelési utasítások és az allergiára utaló figyelmeztetések) pontos betartása segíthet a fogyasztóknak az elkerülhető élelmiszer-eredetű megbetegedések és allergiás reakciók megelőzésben.

Lejárati dátumok

Az Európai Unióban (EU), a törvények és standardok bonyolult csoportját fejlesztették ki és hajtották végre a teljes élelmiszerlánc biztonságának biztosítására. A mikrobiológiai szempontból romlandónak ítélt élelmiszerek (mint a hőkezelt húsipari termékek, az előre elkészített ételek és saláták) csomagolásán jelzik a „felhasználható –ig” dátumot, ezeket nem szabad elfogyasztani e dátumot követően, mivel egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Emellett számos élelmiszeren feltüntetik a „minőségét megőrzi” dátumot, amely egy utalás a „minimális eltarthatóságra”, vagyis arra az időtartamra, míg az élelmiszer megfelelő tárolás esetén, megőrzi jellegzetes tulajdonságait. Másképp fogalmazva, egy termék, melynek „minőség megőrzési” dátuma lejárt, még biztonságosan fogyasztható, ám a gyártó már nem garantálja a termék érzékszervi tulajdonságait (pl.: íz, illat, megjelenés stb.)

Egy friss, Egyesült Királyságbeli, nemzeti, reprezentatív felmérésben a több mint 3000 válaszolónak csak mintegy fele (49%) azonosította a „felhasználhatósági” dátumot, mint a biztonság legjobb mutatóját, és 47% mondta azt, hogy sohase enne hőkezelt húsfélét, annak „felhasználhatósági” dátumát követően. 1 Azt találták, hogy a legtöbb válaszadó a lejárati dátumot használja viszonyítási pontnak, és megbízik saját ítéletében, mikor az élelmiszer biztonságos fogyaszthatóságáról annak illata (74%) vagy csak kinézete (65%) alapján dönt. Egy írországi, nemzeti, reprezentatív vizsgálat (796 válaszadó) alapján csak az emberek 39%-a tájékozódik rendszeresen az élelmiszercímkékről, és ezeknek mindössze fele hivatkozott a címkéken található minőség megőrzési/felhasználhatósági dátumokra. 2 Az EU-ban elvégzett további vizsgálatok hasonló eredményekre jutottak. 3-5 Nem szabadna megfeledkezni arról, hogy noha nem okoznak változást annak szagában vagy megjelenésében, a termék olyan élelmiszermérgezést okozó baktériumokkal szennyeződhet, mint a Listeria és a Salmonella.

Tárolási, előkészítési és hőkezelési információ

A tárolási információ a lejárati dátummal kombináltan való feltüntetése szükséges bizonyos élelmi termékeken azért, hogy a fogyasztók megfelelően kezeljék azokat. Az olyan élelmiszermérgezést okozó baktériumok, mint a Salmonella és a Listeria helytelen tárolás esetén annyira elszaporodhatnak az élelmiszerben, hogy megbetegedést okozhatnak. Ezek az előírások azt is jelezhetik, hogy miként tárolandó az élelmiszer a csomagolás felnyitását követően (pl. „felbontás után hűtve tárolandó”). Habár a fogyasztók gyakran követik és használják a tárolási feltételeket és az elkészítési útmutatókat, ez rendszerint csak akkor történik, amikor új terméket vásárolnak, és nem akkor, amikor egy korábban megvásárolt termékről van szó. Egy friss, kvantitatív vizsgálatban 1012 ír fogyasztót kértek meg, hogy rangsorolják az előrecsomagolt élelmiszereknél a címkén szereplő, kötelezően feltüntetendő információk fontosságát. 6 A többség (több mint 70%) figyelembe vette a tárolási feltételeket, és a „felhasználási útmutatót (ahol szükséges)”, mint a címkén szereplő fontos információt. Egy másik írországi tanulmányban a 796 válaszoló csupán 12%-a hagyatkozott a hőkezelési útmutatóra, mikor megnézi az élelmiszercímkéket, és ennél is kevesebb, 9% az, aki rendszeresen megnézi a tárolási utasításokat. 2 Ezek a vizsgálatok azt jelzik, hogy míg a fogyasztók megemlítik ugyan az élelmiszercímkéken feltüntetett tárolásra, előkészítésre és hőkezelésre vonatkozó utasítások fontosságát, azonban nem túl gyakran alkalmazhatják azokat.

Allergiára utaló figyelmeztetések

További fontos, az élelmiszercímkéken szereplő információ, magában foglalja az allergiára utaló figyelmeztetéseket, melyek segítik az ételallergiás fogyasztókat, hogy elkerüljék azokat az allergéneket, melyek jelen lehetnek bizonyos élelmi termékekben. Az EU szabályozása szerint 14, némelyek számára allergénként viselkedő anyagot szükséges feltüntetni. 7 Az a követelmény, hogy csak akkor kell azokat feltüntetni, ha jelen vannak a termékben. Más szóval, hiányukat nem tüntetik fel, kivéve, ha egy termék célcsoportja speciálisan allergiás vagy étel-intoleranciás (pl. gluténmentes) népességcsoport.

Az ételallergiás fogyasztók a vizsgálatok szerint sokkal több időt töltenek az élelmiszervásárlással, azért, hogy megtalálják a megfelelő, általuk fogyasztani kívánt termékeket, ám néha információhiányt tapasztalnak a lehetséges allergénekkel kapcsolatban is. 8,9 Egy, a mogyoróallergiás gyermekeket nevelő brit szülők, a mogyorótartalomról informáló címkékhez való hozzáállását vizsgáló tanulmány azt találta, hogy a szülők 80%-a nem vásárolna „mogyoróallergiában szenvedőknek nem megfelelő” vagy „mogyorót tartalmazhat” címkézésű terméket. 10 Azonban, a más címkézésűeket, ideértve az „ez a termék nem tartalmaz mogyorót, de mogyorót felhasználó üzemben készült”, „mogyorómentessége nem garantálható” és a „maradványokban mogyorót tartalmazhat”, megközelítőleg csak a szülők 50%-a kerülte. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy az élelmiszercímkézés továbbra is zavarba hozza az élelmiszerallergiásokat, ami kockázatvállaláshoz vezet, vagy a figyelmeztető címkék semmibevétele által, vagy azzal a feltételezéssel, hogy a megszövegezés tükrözi a kockázat mértékét.

Irodalomjegyzék
  1. <!--[if !supportLists]--><!--[endif]-->Élelmiszer Standard Ügynökség (FSA) (2009). A népesség attitűdjei az élelmiszerekkel kapcsolatban. Hozzáférhető: http://www.food.gov.uk/multimedia/pdfs/publicattitudestofood.pdf, elérhető 2010. május 30-án.
  2. <!--[if !supportLists]-->Biztonságos étel (2009).Biztonságos  Safetrak 9 – Írország szigete. A megállapítások bemutatása hozzáférhető: http://www.safefood.eu/PageFiles/1412/Web%20edition%20Safefood%20Safetrak%209%20IOI%20.pdf?epslanguage=en, elérhető 2010. május 30-án.
  3. <!--[if !supportLists]-->Verbeke W and Ward RW. (2006). Consumer interest in information cues denoting quality, traceability and origin: An application of ordered probit models to beef labels. Food Quality and Preference 17:453-467.
  4. <!--[if !supportLists]-->Terpstra MJ et al. (2005). Food storage and disposal: consumer practices and knowledge. British Food Journal 107(7):526-533.
  5. <!--[if !supportLists]--><!--[endif]-->Eurobarometer (2005). The European consumers’ attitudes regarding product labelling. Hozzáférhető: http://ec.europa.eu/consumers/topics/labelling_report_en.pdf, elérhető 2010. május 30-án.
  6. <!--[if !supportLists]-->FSAI (2009). A Research Study into Consumers Attitudes to Food Labelling. Hozzáférhető: http://www.fsai.ie/assets/0/86/204/9f8b5edc-565e-4f10-8c0f-7015f742da09.pdf, elérhető 2010 május 30-án.
  7. <!--[if !supportLists]--><!--[endif]-->IRÁNYELVEK A BIZOTTSÁG 2007/68/EK IRÁNYELVE (2007. november 27.): http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2007:310:0011:0014:HU:PDF
  8. <!--[if !supportLists]-->Cornelisse-Vermaat JR et al. (2005). Europrevall report on consumer preferences regarding food allergen information. EU project Europrevall. Hozzáférhető: http://www.efanet.org/activities/documents/REPORTEuroprevallreport4.pdf.
  9. <!--[if !supportLists]-->Mills ENC et al. (2004). Information provision for allergic consumers – where are we going with food allergen labelling? Allergy 59:1262-1268.
  10. <!--[if !supportLists]-->Noimark L et al. (2009). Parents' attitudes when purchasing products for children with nut allergy: a UK perspective. Paediatric Allergy Immunology 20:500-504.

AZ EUFIC-RÓL
Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és –minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

Részletek
A webhely utolsó frissítésének dátuma: 20/08/2014
Az összes találat megtekintése