A kockázati tényezők felismerésének megértése fontos a hatásos, egészséggel kapcsolatos kommunikáció fejlesztése szempontjából. Az Eurobarometer legfrissebb “Risk Issues”nevű  kiadása értékes bepillantást enged olvasóinak abba, hogy az európai fogyasztók miként ismerik fel az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kockázati tényezőket, valamint hogyan reagálnak ezekről a kockázatokról közölt információkra.

A beszámoló az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), illetve az Európai Bizottság Egészség- és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága (DG SANCO) közös megbízásából készült. A interjúkat 25 EU tagállam között hajtották végre 2005. szeptember 2-a és 6-a között.

A kockázatok felismerése

Az európaiak úgy vélik, hogy egészségüket elsősorban a természetszennyezés az autóbalesetek illetve a veszélyes betegségek érintik hátrányosan mintsem az étel, amit elfogyasztanak.

Általánosságban az ételnek- azt ízével és az örömmel társítva- pozitív jelentést tulajdonítanak. Öt fogyasztóból kevesebb, mint egy társítja automatikusan az ételt az egészséggel; továbbá mikor arra kérték őket, hogy említsenek meg egy élelmiszerekkel kapcsolatos hírt, egyetlen adott téma sem jutott eszükbe. A korábbi élelmiszert érintő pánikok, mint a Bovine Spongiform Enchephalopathy (BSE) vagy a dioxinok sem kaptak nagy érdekeltséget az európai fogyasztók körében. Előbb említik meg az élelmiszermérgezést, ételben talált maradványokat, illetve az elhízást.

A lehetséges élelmiszerbiztonságot érintő kockázati tényezők felsorolását követően, a fogyasztók azoknak a külső tényezőknek, amik nem saját kontroljuk alatt vannak, egy hajszálnyival nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. Kevésbé figyelnek a személyes tényezőkre, mint az ételallergia, illetve a saját viselkedésükből eredőkre, mint az ételkészítés, higiénia vagy a súlygyarapodás. Általában elmondható, hogy a nők jobban figyelnek az élelmiszerbiztonságra, mint a férfiak.

A közhatóságok tevékenységeinek felismerése

Ötből több mint három európai fogyasztó van tisztában az EU biztonságpolitikájával. Többen (85 %) vannak tisztában a cigarettásdobozokon található figyelmeztetésekkel, mely a dohányzásellenes politika jelentős hatékonyságát mutatja.

Összességében elmondható, hogy nagy mértékű bizalom mutatkozik a közhatóságok egészség területén végzett tevékenységei iránt. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy az egészséget komolyan veszik (54%) és a hatóságok gyorsan cselekednek (55%), de a megkérdezettek 47 %-a szkeptikus arra nézve, hogy a termelők gazdasági érdekei elsőbbséget élveznek a fogyasztók egészségével szemben.

Az élelmiszerbiztonságot illetően, az EU fogyasztók majdnem 60%-a úgy véli, hogy a közhatóságok a tudományosan bizonyított adatok figyelembevételével hozzák meg politikai döntéseiket. A megkérdezettek közel fele elégedett azzal, ahogy a közhatóságok a fogyasztókat informálják az élelmiszerekkel kapcsolatos rizikókról.

Bár a vélemények megoszlanak az elmúlt 10 év élelmiszerbiztonságot érintő folyamatait illetően, a fogyasztók közel fele úgy véli, hogy a hatóságok mostanában kezdtek csak megfelelően foglalkozni az élelmiszerbiztonságot érintő kockázati tényezőkkel.

Információforrások

A média által közvetített, egészségre irányuló rizikótényezők az EU legtöbb fogyasztójához eljutnak. Miközben az emberek hamarabb idézik fel a televízióban látott vagy rádióban hallott dohányzással, elhízással, alkohollal, valamint fertőző betegségekkel kapcsolatos beszámolókat, 60% feletti azok aránya, akik az elmúlt 6 hónapon belül az egészségtelen- illetve veszélyes ételekről olvasottakat vagy látottakat is vissza tudják idézni.

Azon válaszadóknak, akik egy adott étel élelmiszerbiztonsági hátteréről a média által értesültek, több mint fele változtatott étkezési szokásain és 37 %-uk időlegesen; 16 %-uk pedig hosszú távon mellőzte az adott élelmiszer fogyasztását. Bár az emberek több mint 40%-a még mindig figyelmen kívül hagyja az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos történéseket, vagy egyszerűen nem tesz semmit annak ellenére, hogy aggasztják a hallottak. Ez az eredmény hatással van a rizikó kommunikációra, nem kevésbé fontos szerepe van a médiának a figyelemfelkeltésben és következésképpen az étrendi változások motiválásában.

Végül az is kiderült, hogy a legmegbízhatóbb információs forrásoknak a komoly élelmiszerrizikót illetően a fogyasztók, doktorok/orvosok illetve tudósok bizonyultak a közhatóságokat követően. A média viszonylag alacsony mértékű bizalmat kap, de a legkevésbé hiteles forrásnak a mezőgazdasági dolgozók (termelők, farmerek, kiskereskedők) bizonyultak.

Bővebb információ

European Food Safety Authority. Risk Perception: Eurobarometer Survey Report. http://www.efsa.eu.int/about_efsa/communicating_risk/risk_perception/catindex_en.html

FOOD TODAY 07/2006