Alig múlik el nap, mikor egy táplálkozásról vagy diétáról szóló hír ne jelenne meg a lapokban. Akár az új „élelmiszer pánikról”, akár a legutolsó hollywoodi diétáról van szó, a táplálkozási sztorik jókora feltűnést keltenek. És teljes joggal, mivel amit eszünk és iszunk, az mindnyájunkra hat. Mindeközben néha nehéz lehet tisztázni a zsargont, és megpróbálni beazonosítani, hogy milyen, – ha egyáltalán bármiféle – változtatást szükséges alkalmaznunk egészségünk és jólétünk fejlesztése érdekében. Léteznek módszerek, melyek segítenek meghatározni, vajon az információ tudományosan megalapozott-e és lényeges-e az Ön számára.
Noha a család, a barátok és a könyvek mind fontosak, napjaink fő táplálkozási-információs forrása a média és az internet. A diétáról és egészségről szóló rengeteg magazin, hírlap, televízió- és rádióprogram, továbbá a weboldalak óriási választéka bőséges információval szolgál. Rengeteg jó, tudományos eredményeken alapuló információ áll rendelkezésre. Azonban, alkalmanként a táplálkozásról és az élelmiszerbiztonságról szóló információ túlegyszerűsített, környezetéből kiragadott, sőt egyenesen pontatlan. Tehát, miképpen lehet képes megkülönböztetni egyiket a másiktól?
Az alábbi táblázat néhány értékes ötletet ad segítségként annak felismeréséhez, ha a tudományos táplálkozási és élelmiszerbiztonsági információ megkérdőjelezhető. A kijelentések, melyek „túl szépek, hogy igazak legyenek” és az olyan élelmiszerlisták, amelyeken „jó” és „rossz” ételek szerepelnek, figyelmeztető jelek arra nézve, hogy az információt alaposan és gondosan meg kell vizsgálni.
Az információ leegyszerűsítése
Az íróknak, újságíróknak azért kell egyszerűsíteniük az információt, hogy az egy történet vagy cikk szövegkörnyezetében meg tudjon jelenni. Ez az egyszerűsítés alkalmanként oda vezethet, hogy a szerző fontos információk fölött siklik el. Például, a történetek elmulasztják a tényeket megfelelő kontextusba helyezni, vagy nem tartalmaznak háttérinformációt. Ezek a tényezők fontos szempontok, mikor el kell eldöntenie, hogy egy információ vajon önre vonatkozik-e, vagy sem, különösen, ha a történet egy új tudományos felfedezésről számol be. Például, ha egy japán emberekkel foglalkozó tanulmány kimutatta, hogy a tengeri alga heti öt alkalommal való fogyasztása megelőzi a rákot, a téma vonatkozik-e önre. Talán igen, talán nem. Meg kell néznie, hogyan, és milyen nemzetiségű, korú, fajú népességcsoportokban folytatták le a vizsgálatokat. Nézze meg a vizsgálatban résztvevő emberek számát, - általában minél nagyobb a szám, annál megbízhatóbbak az eredmények. Azt is ellenőrizze, hogy az eredmények megegyeznek-e más vizsgálatok eredményeivel. Továbbá fontos ellenőrizni az információ forrását is. A tanulmányt jó hírű folyóiratban jelentették-e meg? Az adott terület szakértői felülvizsgálták-e, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy követték-e a tudományos eljárásokat, és megfelelően lett-e végrehajtva? Az író hitelt érdemlő-e? A tanulmány vagy vizsgálat egyezik-e a hiteles szakértő hivatalok vagy kormányzati minisztériumok ajánlásaival?
Az internet az a terület, ahol az információk alapos vizsgálata különösen indokolt. Bárki létrehozhat egy weblapot az interneten, és a cybertér tele van téves információkkal, csalással és kuruzslással. Míg léteznek jó, tudományosan megalapozott információk,… néhány oldal csak reklámcélokat szolgál, bizonyos termékek eladásához, vagy politikai és ideológiai csoportokat támogat.
Az ajánlások nem változnak márol holnapra
Emlékezzünk, hogy a táplálkozási kutatás, akárcsak a kutatás legtöbb egyéb területe, alakuló, fejlődő. Az egészséges életmóddal kapcsolatos ajánlások nem változnak máról holnapra. Az ajánlásoknak számos precízen lefolytatott és időről-időre több különböző csoportban megismételt, tudósok által felülvizsgált és megvitatott tudományos vizsgálaton kell alapulniuk. Egy egészséges adag szkepticizmussal párosult józan ész, és hiteles szakértő legjobb módja az ételekkel és táplálkozással kapcsolatos hírek megközelítésének.
A Megalapozatlan Tudomány Tíz Piros Zászlója
Legyen óvatos, ha az információ tartalma:
- Ajánlások, melyek gyors megoldást ígérnek.
- Figyelmeztetés a szörnyű veszélyre egy termékkel vagy étrenddel kapcsolatban
- Állítások, melyek túl jól hangzanak, hogy igazak legyenek
- Összetett vizsgálatokból levont leegyszerűsített következtetések.
- Egyetlen vizsgálaton alapuló ajánlások.
- Jó hírű tudományos szervezetek által megcáfolt drámai kijelentések.
- „Jó” és „rossz” ételek listája.
- Ajánlások, melyek egy termék eladását segítendő készültek.
- Szakértő bírálat nélkül megjelentetett tanulmányokon alapuló ajánlások.
- Olyan tanulmányokból származó ajánlások, melyek nem veszik figyelembe az egyének vagy csoportok közötti különbségeket
FOOD TODAY 09/2002
.jpg)