Kattintson ide az EUFIC kezdőlap felkereséséhez.
Élelmiszerbiztonság- És Minőség
Élelmiszertechnológia
Food Risk Communication
Táplálkozás
Egészség És Életmód
Étrendfüggő Betegségek
Felhasználói vélemények
(Csak angolul)
Gondolatok az ételekről
(Csak angolul)
EU kezdeményezések
(Részben lefordított)
Reflektorfényben
Energiaegyensúly

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.



FOOD TODAY 12/2004

A halban lévő szennyező anyagok: a kockázatok megfontolása

Food TodayAzzal, hogy a fogyasztók tudatosabbá váltak étrendjüket, valamint egészségüket illetően, a halfogyasztás, mint az egészséges étkezés opciója, is egyre népszerűbbé válik Európában. A hal értékes forrása a jó minőségű fehérjéknek, ásványi anyagoknak, valamint vitaminoknak. Ezen kívül az olajos halak gazdagok omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavakban (PUFA), melyek egészségre gyakorolt jótékony hatása széles körben ismert. Az elmúlt időszakban azonban lanyhul a közbizalom azoknak a híreknek köszönhetően, melyek a halakban köztudottan felhalmozódó környezeti szennyező anyagoknak, mint higanynak vagy a dioxinoknak való kitettséggel kapcsolatos veszélyekről szólnak. Azonban a kompetens hatóságok adatainak illetve értelmezéseinek mindegyike azt mutatja, hogy a halban lévő szennyező anyagok szintje messze a kritikus veszélyszint alatt van.

A higany

A higany egy olyan természetben előforduló elem, mely a környezetbe természetes forrásokból illetve ipari szennyezés által kerülhet. A vízben mikrobiológiai tevékenység által a szervetlen higany egy mérgezőbb, szerves metilhigannyá alakul, mely a szövetekben halmozódik fel. A vízi élőlények a metilhiganyt a vízből, valamint táplálkozásuk által is felvehetik, így kicsi mennyiségben közel az összes hal tartalmazza azt. Azonban azok a fajok, melyek a táplálkozási lánc tetején vannak (mint a cápa, kardhal vagy az óriás tonhal egyes fajai) nagyobb mennyiségben is tartalmazhatják azt a többi hal elfogyasztása révén. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb és öregebb egy hal, annál nagyobb a metilhigany tartalma.

Bár szintje a legtöbb gyakran fogyasztott hal esetében nem veszélyezteti az emberi egészséget, bevitelük biztonsági szintje túlléphető a nagy, ragadozó fajok gyakori fogyasztása révén. A gyermekek, terhes nők, szoptató anyák illetve azok, akik egy éven belül terveznek gyermeket, elkerülendő a cápa, marlin, kardhal és hasonló fajok fogyasztása.

Dioxinok és PCBk (poliklór bifenilek)

A dioxinok, illetve dioxinszerű PCBk a környezet elterjedt és maradandó ipari szennyezőanyagai. Előállításuk szigorúbb ellenőrzése révén szintjük az elmúlt két évtizedben folyamatos csökkenést mutatott. 

Az emberi egészségre gyakorolt káros hatásai tartós fogyasztásuk, illetve a magas dioxin- és PCBszint esetén jelenhetnek meg, ám jelentéktelen a kockázat, ha a bevitel a kritikus szint alatt marad. Ezen kockázatok értékelése olyan szervezetek feladata, mint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vagy a nemzeti élelmiszerbiztonsági hatóságok, amelyek független tanáccsal szolgálnak az élelmiszerbiztonságot illetően, szakértő testületekkel és szervezetekkel folytatott tanácskozásra alapozva.

E hatóságok beviteli útmutatókat hoznak létre, állandó felügyelet alatt tartva azokat, melyek lehetőséget adnak a fogyasztóknak arra, hogy élvezhessék az adott táplálékok előnyeit, fogyasztásuk biztonságos beviteli értékének betartása mellett.

Ez év elején közaggodalom alakult ki azt követően, hogy egy USA-beli kutatók által végzett vizsgálat látott napvilágot, mely azt feltételezte, hogy a szerves szennyezőanyagok, mint dioxinok vagy PCBk tenyésztett lazacban található szintje veszélyeztetheti az egészséget. Tanácsuk, mely a tenyésztett lazac (egyes területről származók) havi fél adagnál kevesebb fogyasztására irányult, közvetlen ellentétben állt az élelmiszerhatóságokéval, amelyek az olajoshalak heti egyszeri fogyasztását tanácsolták. Azonban ezek a tanulmányok nem hozakodtak elő új adatokkal arról, hogy a szennyeződések szintje megegyezik-e a korábbi, kisebb tanulmányokban közöltekkel, és a nemzetközileg elfogadott biztonsági irányelvnél maradnak-e. Ellentmondás alakult ki annak kapcsán, hogy a hatóságok ajánlásukat a kockázatanalízis módszerére alapozták, ami nemzetközileg nem elfogadott a toxikológusok, valamint más élelmiszerbiztonsági szakértők által. Az európai, valamint egyesült államokbeli élelmiszerbiztonsági hatóságok egyetértettek abban, hogy a tanulmány nem adott okot újabb aggodalomnak, és hogy a tenyésztett lazac heti egyszeri fogyasztása még mindig biztonságosnak tekinthető.

Kockázat versus előny

Bármilyen potenciális kockázat minimalizálható a halfogyasztást illetően, ha a hivatalos irányelveket követjük, és egészségre gyakorolt előnyei messze meghaladják veszélyüket. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az olajos halakban található omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) csökkenthetik a fogyatékosság kockázatát, a szívkoszorúér betegségekből adódó halál rizikóját, továbbá jelentős szerepet játszanak olyan gyulladásos betegségek, mint az arthritis, vagy néhány rákos megbetegedés megelőzésében is. A fogyasztók egyes élelmiszerek étrendbe történő beillesztésére vagy mellőzésére irányuló döntéseit nem a média főcímeire, hanem az informált tudományokra kellene alapozni.

További információ

AZ EUFIC-RÓL
Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és –minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

Részletek
A webhely utolsó frissítésének dátuma: 17/04/2014
Az összes találat megtekintése