Ez az utolsó a gyermekkori elhízás megelőzését vizsgáló cikkek sorozatában, és azt fogja megvizsgálni, hogy a korábbi tanulmányokból összegyűjtött általános útmutatásokból melyek használhatók fel tájékoztatásul és a jövőbeni beavatkozások fejlesztésére.
Mostanában kezdték el kiterjedt elemzésekkel meghatározni a gyermekkori elhízás megelőzésének legjobb gyakorlati módját. 1,2 Azonban, ezek az áttekintő szakértői vizsgálatok elmulasztottak speciális „tervrajzot” készíteni a jövőbeni beavatkozások számára. Ez nem meglepő, figyelembe véve az eltérést egyes tanulmányok hatáskörében és kivitelezésében. Mindezek mellett számos kulcstényező éles megvilágításba került, ami segíteni fogja irányítani a jövőben a gyermekkori elhízást megelőző célkitűzéseket.
Fizikai aktivitás
Ahhoz, hogy elkerüljük a súlycsökkenést, a már soványaknál, valamint az egészségtelen fogyókúrás praktikákat és megelőzzük a már túlsúlyos gyerekek megbélyegzését, bármely az általános gyerekpopulációt megcélzó beavatkozásnak az egészséges étkezésre, az aktív életmódra, és a helyes önbecsülésre kell koncentrálnia, inkább mintsem a fogyásra vagy az ideális testtömeg elérésére. 1
Szakértői vizsgálatok azt találták, hogy a fizikai aktivitás minden fajta kövérséget csökkentő beavatkozás egyik nélkülözhetetlen összetevője volt. A nyugalomban
töltött idő csökkentése szintén ígéretes gondolatnak mutatkozott. Doak és munkatársai 2 kihangsúlyozták a gyerekek televíziózással töltött idejének csökkentését célzó beavatkozások eredményességét, és javasolták, hogy ezt az összetevőt be kellene számítani, ahol a gyerekek túl sokat nézik a TV-t és játszanak a számítógéppel.
A résztvevők bevonása
Az ok, hogy miért nincsen egyfajta intézkedés az elhízás megelőzésére, meghatározható úgy, hogy az eltérő szituációk eltérő módszereket igényelnek. A legeredményesebb kezdeményezések azok, melyek az intervenciós programot hozzáigazítják a gyermek sajátos igényeihez (korával, nemével, nemzetiségével kapcsolatban), alkotómunkát végeznek, tekintettel a rendelkezésre álló adottságokra és szaktudásra, és a legfontosabb: keresik a résztvevők véleményét a program kidolgozása, végrehajtása, és kiértékelése során. A résztvevők azok, akik az intervenciós program által közvetlenül érintettek, mint a gyerekek, tanárok, szülők és közösségi vezetők. Bevonásuk nem csak segít speciális szükségleteiknek megfelelően alakítani a programot, de így sajátjuknak is érezhetik, és érdekeltek lesznek az eredményességében. A résztvevők bevonása különösen fontos a kisebbségi csoportokat megcélzó programoknál.
Alkalmazási terület és elrendezés
Az iskolák, amely hozzáférnek a gyermekpopuláció nagyobbik részéhez, kiemelkednek, mint az egészséges testsúly népszerűsítésének kulcsterületei. 1,2 Eltekintve attól, hogy nyilvánvalóan a gyermekek egészséges életmódra nevelésének területei, az iskolák gondoskodhatnak gyakorlati, kedvező irányú változásokról a táplálkozási és a testmozgási szokásokban azáltal, hogy az étkezőben egészséges ételeket kínálnak, és lehetőségeket teremtenek a sportolásra iskolaidőben, a szünetekben és az iskola utáni klubokban. Ám ideális esetben, az iskolának központi szerepet kell játszania a kiterjedtebb körű programokban, bevonva a családokat és a szélesebb közösséget. A szülök és a család befolyását nem szabad alábecsülni, és a szülők oktatását, valamint aktív bevonását be kellene építeni a programokba. Hasonlóan, egy szélesebb közösség bevonásának központi szerepe a „köz” részvétele, azért, hogy szakértelmük, tudásuk és forrásaik hasznosíthatóak legyenek a népegészségügyi problémák megoldásában.
Ily módon tedd!
Flynn és munkatársai 1 rávilágítottak arra, hogy úgy tűnik a program vezetőjének és/vagy irányítójának személyi jellemzői nagyon fontos hatással bírnak a program eredményességére. A jó kommunikációs és ösztönzőképességtől eltekintve, a program irányítójának kulturálisan elfogadottnak kell lennie, és pozitív szerepmodellként kell szolgálnia. Ajánlott, hogy az irányító tulajdonságait tekintetbe vegyék a tanulmány megtervezésének folyamán, valamint a beavatkozás megkezdésénél.
Pozitív változások felé
A tanulmányok adatainak óriási többsége rövidtávon javulást mutatott, habár aggodalmuknak adtak hangot, hogy az egészséges testtömeg népszerűsítése a gyerekek között negatív hatással lehet a testképre, továbbá a már túlsúlyosaknál és elhízottaknál megbélyegzettséget okoz. Kevés a bizonyíték arra nézve, hogy ez az eset áll fenn. 1,2 Flynn és munkatársai 1 szintén javasolják, hogy a nagyléptékű programok az által lehetnek képesek maximalizálni erőforrásaikat a gyerekkori elhízással való megbirkózáshoz, hogy egyidejűleg olyan más krónikus betegségeket is megcéloznak, mint a szívbetegségek és a rák, mivel ezek megelőzési stratégiája nagyjából megegyezik.
Irodalomjegyzék
- Flynn M.A.T. et al (2006). Reducing obesity and related chronic disease risk in children and youth: a syntheses of evidence with best practice recommendations. Obesity Reviews 7 (suppl 1): 7-66
- Doak C.M. et al (2006). The prevention of overweight and obesity in children and adolescents: a review of interventions and programmes. Obesity Reviews 7: 111-136
