Kattintson ide az EUFIC kezdőlap felkereséséhez.
Élelmiszerbiztonság- És Minőség
Élelmiszertechnológia
Food Risk Communication
Táplálkozás
Egészség És Életmód
Étrendfüggő Betegségek
Felhasználói vélemények
(Csak angolul)
Gondolatok az ételekről
(Csak angolul)
EU kezdeményezések
(Részben lefordított)
Reflektorfényben
Energiaegyensúly

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.



FOOD TODAY 12/2008

A króm szerepe étrendünkben

Food TodayA króm egy alapvető nyomelem, mely fokozza az inzulinműködést, valamint befolyásolja a szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcserét. Úgy vélték, hogy a króm a súlyvesztés segítőjeként is használható, valamint javíthatja a vércukorkontrollt a cukorbetegségben szenvedő embereknél. Ez a cikk e területek jelenlegi megértését vizsgálja, valamint a krómfogyasztásra vonatkozó ajánlásokat vázolja fel.
 Hol található króm (Cr)

Mikor az étrendi krómról beszélünk, melyre az emberi testnek van szüksége, akkor a háromértékű formájára utalunk (Cr3+ or Cr(III)). A króm körülöttünk mindenhol megtalálható; a levegőben, vízben, talajban valamint ételeinkben is széles körben előfordul. Mint minden más nyomelem esetében, ételben lévő mennyisége igen kicsi és az alapján változik, hogy milyen mértékben van kitéve a környezetben, valamint az előállítás során. Általánosságban a húsok, rákok, halak, tojások, teljes kiőrlésű gabonák, diófélék valamint néhány gyümölcs és zöldség is jó krómforrásnak számít. 

1. Táblázat A króm étrendi forrásai
 
Étel    Krómtartalom (µg/100 g)
Kagyló  128
Brazildió   100
Osztriga  57
Datolya (szárított)  29
Körte      27
Barna garnélarák  26
Teljes kiőrlésű liszt   21
Paradicsom  20
Gomba  17
Brokkoli  16
Árpa (teljes gabona)
 13
Mogyoró  12
Sertéshús  10
Kukorica (teljes szem)  9
Tojássárgája  6
Marhahús  3
Hering  2
Forrás 1
 

Funkciója testünkben

A króm biológiai jelentőségére az 1950-es évek végén derült fény, mikor patkányokon felfedezték, hogy a sörélesztő megelőzi az életkorral járó normál vércukorszint fenntartásához szükséges képességük csökkenését. Egy szerves krómforrást azonosítottak, mint aktív összetevőt és a komplex a ‘Glükóztolerancia Faktor’ (GTF) (2) elnevezést kapta. A GTF pontos természete és mechanizmusa, mely fokozza az inzulinműködést, még nem teljesen ismert, de feltételezhető, hogy a sejtmembránon keresztül történő szállítás elősegítésével támogatja a sejtek inzulinfelvételét.

Vércukorkontroll

A 2-es típusú cukorbetegség esetében, bár a hasnyálmirigy elegendő inzulint termel, az izomsejtek és más szövetek ellenállóvá válnak az inzulinnal szemben, amely a vércukorszint nehézkes kontrolljában nyilvánul meg. Számos vizsgálat tanulmányozta a krómkiegészítők hatásait a 2-es típusú cukorbetegség esetén. Egy mostani meta-analízis 41 vizsgálat eredményeit összegyűjtve azt találta, hogy a krómkiegészítés valóban javítja a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők vércukorszintjének szabályozását, de a szerzők megállapították, hogy további jól felépített klinikai vizsgálatok szükségesek még mielőtt bármilyen állítást meg lehetne határozni.(3) A krómkiegészítésnek nem találták hatását azoknál, akik nem szenvednek cukorbetegségben.

Súlyvesztés

Mivel a króm hatással van a glükóz-, valamint zsíranyagcserére, a kutatók felfedezték a súlyvesztés elősegítésében, valamint a testösszetétel javításában (pl. kevesebb zsír, több izom) való szerepét. Habár néhány korábbi vizsgálat azt találta, hogy a krómkiegészítés nagyobb súly- és zsírvesztéshez vezet a placebóhoz viszonyítva, mások ezt nem bizonyították. Egy nemrégiben végzett kettősen vak, randomizált vizsgálat, ahol a nők hasonló étrendet követtek (állandó energia-és tápanyag-összetételben) krómszupplementációval vagy anélkül azt találta, hogy a krómkiegészítők nincsenek nagyobb hatással a súly- és zsírvesztésre, mint a placebo.(4)

Biztonságos bevitel

A króm elengedhetetlen beviteli értékére vonatkozó kutatások még elégtelennek bizonyulnak. Azonban Németország, Ausztria és Svájc fogyasztói társadalmának jellegzetes étrendi bevitelére alapozva úgy vélik, hogy a serdülők valamint felnőttek részére 30-100 mikrogramm a megfelelő napi beviteli érték. (5) Ez párhuzamban van a legújabb EU ajánlott napi beviteli értékkel, mely 40 mikrogramm króm.(6) Étrendi vizsgálatok mutatják, hogy az átlag európai étrend 60 mikrogramm (Németország) és 160 mikrogramm (Svédország) krómot tartalmaz naponta. (5)

Mivel kicsi az esély arra, hogy általános étrend mellett ártalmas mennyiségben lehetne krómot fogyasztani, a króm adagolása engedélyezett az élelmiszerek előállítása során valamint a krómkiegészítők is népszerűvé váltak. Azonban kétséges, hogy a króm nagy dózisban károsíthatja a DNS-t, ezért akik króm-tartalmú étrend-kiegészítőt szednek, és inzulint adagolnak, ezt figyelembe kell venniük. (7) Azonban az Európai Élelmiszer Tudományos Tanács megállapította:   

„Egy bizonyos számú limitált humán vizsgálat során, 1mg króm/napi mennyiség alatt nem találtak bizonyítékot a króm kiegészítő bevitelének kedvezőtlen hatásairól.” (5)

Folytasson változatos étrendet

Mivel a króm az ételekben széles körben megtalálható, egy változatos, kiegyensúlyozott étrend követésével a szükséges krómmennyiség is biztosított. Jelenleg nincs bizonyíték a krómkiegészítők használatának szükségességére az átlagpopulációt tekintve.

Irodalomjegyzék

  1. Food Composition and Nutrition Tables, 7th revised and completed edition, Ed. SW Souci, W Fachmann, H Kraut.Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft mbH, Stuttgart, 2008.
  2. Schwarz K and Mertz W. (1959) Chromium III and the glucose tolerance factor. Archives of Biochemistry and Biophysics 85:292-295
  3. Balk EM, Tatsioni A, Lichtenstein AH, Lau J, Pittas AG. (2007) Effect of chromium supplementation on glucose metabolism and lipids: a systematic review of randomised controlled trials. Diabetes Care 30:2154-2163
  4. Lukaski HC, Siders WA, Penland JG. (2007) Chromium picolinate supplementation in women: effects on body weight, composition and iron status. Nutrition 23:187-195
  5. Scientific Committee on Food (2003) Opinion of the Scientific Committee on Food on the tolerable upper intake level of trivalent chromium. Available at: http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out197_en.pdf
  6. Commission Directive 2008/100/EC of 28 October 2008. Available at: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2008:285:0009:0012:EN:PDF
  7. Levina A and Lay PA. (2008) Chemical properties and toxicity of chromium (III) nutritional supplements. Chemical Research in Toxicology 21:563-571
Kapcsolódó podcastok
Dietary intake , Elhízás, Fogyókúra és testtömegkontroll
Elhízás, Fogyókúra és testtömegkontroll, Evészavarok, Dietary intake , Eating behaviour
AZ EUFIC-RÓL
Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és –minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

Részletek
A webhely utolsó frissítésének dátuma: 17/04/2014
Az összes találat megtekintése