|
Forrás 1 Funkciója testünkben A króm biológiai jelentőségére az 1950-es évek végén derült fény, mikor patkányokon felfedezték, hogy a sörélesztő megelőzi az életkorral járó normál vércukorszint fenntartásához szükséges képességük csökkenését. Egy szerves krómforrást azonosítottak, mint aktív összetevőt és a komplex a ‘Glükóztolerancia Faktor’ (GTF) (2) elnevezést kapta. A GTF pontos természete és mechanizmusa, mely fokozza az inzulinműködést, még nem teljesen ismert, de feltételezhető, hogy a sejtmembránon keresztül történő szállítás elősegítésével támogatja a sejtek inzulinfelvételét. Vércukorkontroll A 2-es típusú cukorbetegség esetében, bár a hasnyálmirigy elegendő inzulint termel, az izomsejtek és más szövetek ellenállóvá válnak az inzulinnal szemben, amely a vércukorszint nehézkes kontrolljában nyilvánul meg. Számos vizsgálat tanulmányozta a krómkiegészítők hatásait a 2-es típusú cukorbetegség esetén. Egy mostani meta-analízis 41 vizsgálat eredményeit összegyűjtve azt találta, hogy a krómkiegészítés valóban javítja a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők vércukorszintjének szabályozását, de a szerzők megállapították, hogy további jól felépített klinikai vizsgálatok szükségesek még mielőtt bármilyen állítást meg lehetne határozni.(3) A krómkiegészítésnek nem találták hatását azoknál, akik nem szenvednek cukorbetegségben. Súlyvesztés Mivel a króm hatással van a glükóz-, valamint zsíranyagcserére, a kutatók felfedezték a súlyvesztés elősegítésében, valamint a testösszetétel javításában (pl. kevesebb zsír, több izom) való szerepét. Habár néhány korábbi vizsgálat azt találta, hogy a krómkiegészítés nagyobb súly- és zsírvesztéshez vezet a placebóhoz viszonyítva, mások ezt nem bizonyították. Egy nemrégiben végzett kettősen vak, randomizált vizsgálat, ahol a nők hasonló étrendet követtek (állandó energia-és tápanyag-összetételben) krómszupplementációval vagy anélkül azt találta, hogy a krómkiegészítők nincsenek nagyobb hatással a súly- és zsírvesztésre, mint a placebo.(4) Biztonságos bevitel A króm elengedhetetlen beviteli értékére vonatkozó kutatások még elégtelennek bizonyulnak. Azonban Németország, Ausztria és Svájc fogyasztói társadalmának jellegzetes étrendi bevitelére alapozva úgy vélik, hogy a serdülők valamint felnőttek részére 30-100 mikrogramm a megfelelő napi beviteli érték. (5) Ez párhuzamban van a legújabb EU ajánlott napi beviteli értékkel, mely 40 mikrogramm króm.(6) Étrendi vizsgálatok mutatják, hogy az átlag európai étrend 60 mikrogramm (Németország) és 160 mikrogramm (Svédország) krómot tartalmaz naponta. (5) Mivel kicsi az esély arra, hogy általános étrend mellett ártalmas mennyiségben lehetne krómot fogyasztani, a króm adagolása engedélyezett az élelmiszerek előállítása során valamint a krómkiegészítők is népszerűvé váltak. Azonban kétséges, hogy a króm nagy dózisban károsíthatja a DNS-t, ezért akik króm-tartalmú étrend-kiegészítőt szednek, és inzulint adagolnak, ezt figyelembe kell venniük. (7) Azonban az Európai Élelmiszer Tudományos Tanács megállapította: „Egy bizonyos számú limitált humán vizsgálat során, 1mg króm/napi mennyiség alatt nem találtak bizonyítékot a króm kiegészítő bevitelének kedvezőtlen hatásairól.” (5) Folytasson változatos étrendet Mivel a króm az ételekben széles körben megtalálható, egy változatos, kiegyensúlyozott étrend követésével a szükséges krómmennyiség is biztosított. Jelenleg nincs bizonyíték a krómkiegészítők használatának szükségességére az átlagpopulációt tekintve. Irodalomjegyzék
|
|
A króm egy alapvető nyomelem, mely fokozza az inzulinműködést, valamint befolyásolja a szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcserét. Úgy vélték, hogy a króm a súlyvesztés segítőjeként is használható, valamint javíthatja a vércukorkontrollt a cukorbetegségben szenvedő embereknél. Ez a cikk e területek jelenlegi megértését vizsgálja, valamint a krómfogyasztásra vonatkozó ajánlásokat vázolja fel.
