Az elhízás veszélye fenyegeti egyre több európai egészségét, valamint életminőségét. Ennek okán a nemzeti kormányok és az Európai Bizottság anyagi forrást biztosít arra, hogy megfejtse, miként fordíthatná vissza ezt a tendenciát. Bár napjainkra már sokat tudunk a testsúlykontrollal foglalkozó rendszerekről, illetve arról, hogy az milyen nagy mértékben befolyásolt a genetikai jellemvonások által, azonban az európai elhízottak számának növekedését nagyban befolyásolja azok életmódja, étrendje valamint fizikai aktivitása. Még több információra van szükség az elhízást kiváltó faktorok pontosítását illetően, ami a megelőző népegészségügyi intézkedések alapjául szolgálhatna. Alábbiakban található néhány aktuális, ezen e területen végzett, az EU által finanszírozott kutatási projekt ismertetése, melyekre betűszavuk alapján utalunk (ld. referenciák).
Korai táplálás
Úgy hiszik, hogy a méhben majd a gyerekkorban történő táplálkozás hatással van a gyermek későbbi egészségére, fejlődésére. Az anyai- valamint gyermekkori táplálkozást három projekt is vizsgálja, hogy kiderítse, milyen hatással van az élet korai szakaszában alkalmazott étrend az elhízásra, valamint az olyan életet megrövidítő állapotokra, mint a cukorbetegség, szívérrendszeri betegségek, rák, mentális problémák. Az EARNEST projekt azokat a folyamatokat vizsgálja, melyek a felnőtt egészségének korai programozása mögött húzódnak, valamint azt, hogy a programozás változtatható vagy tán meg is fordítható-e. A NUTRIX projekt azt tanulmányozza, hogy az embrionális növekedés során megváltoztatott pre-, illetve postnatális körülmények (melyek a táplálkozást érintik) hogyan hatnak felnőttkori elhízás programozására illetve az EU Gyermekkori Elhízással foglalkozó csoportja azt is vizsgálja, hogy a gyermekek étrendjének fehérjetartalma miként hozható kapcsolatba az elhízás korai azonosításával.
A serdülőkor
A tizenéves kor a változás és számos életre szóló szokás, egészséges és egészségtelen egyaránt, kialakulásának időszaka. Emiatt fontos ez az időszak a pozitív egészségmagatartás és életmód fejlesztése és támogatása szempontjából. A HELENA projekt egy olyan hároméves vizsgálat, mely az európai tizenévesek étkezési- valamint életmódbeli szokásainak megértésére valamint kihangsúlyozására irányul. A fizikai aktivitás mintájáról valamint az előtérbe helyezett és választott ételekről szerzett bővebb információ szolgálja majd e korosztály hatékony, számítógépre alapozott oktatási eszközeinek fejlesztését.
Az étrend összeállítása
Az étrend makrotápanyag-összetétele, valamint súlykontrollra való hatása továbbá génjeinkkel való interakciója újra aktuális téma. Napjainkban számos projekt folyik e terület kapcsán. A DIOGENES vizsgálat példának okáért a szénhidrátok- elsősorban glikémiás indexük- valamint a fehérjék szerepét vizsgálja a súlygyarapodás, illetve a diétát követő súlyvisszanyerés kapcsán. A glikémiás index egy olyan mérőszám, mely a vér glükózszintjének emelkedését jelzi egy-egy étel elfogyasztása során egy standard étellel összehasonlítva, továbbá utal a szénhidrátok emésztésének és vérkeringésbe történő felszívódásának mértékére is. LIPGENE annak a felfedezésére irányul, hogy az étrendi zsírok hatással vannak-e az elhízás egyik fő ártalmas következményére- név szerint az inzulin rezisztenciára- továbbá hogy ezt a folyamatot befolyásolja-e a genetikai variáció.
Viselkedés
Már számos tanulmány foglalkozott pszichológiai és/vagy magatartásbeli szempontokkal, hogy segítsen azonosítani azokat, akik különösen veszélyeztetettek a súlygyarapodásra, ám a Factors of Healthy Eating (az Egészséges Táplálkozás Tényezői) vizsgálat teljességében annak szentelte magát, hogy felismerje azokat a szociális, pszichológiai továbbá genetikai jellegzetességeket, amik az egyént a táplálkozási zavarokhoz vezetik. A projekt már azonosított néhány kockázati- illetve védő faktort az egyének illetve családok esetében, súlycsökkenéshez vezető tényezőket a fiatal elhízott betegeknél továbbá olyan genetikai jelzőket, amelyek egy-egy személyt fogékonnyá teszik a táplálkozási zavarokra.
A jövőbeni politika
A jövőben végzett népegészségügyi intézkedések ezen vizsgálatok eredményeitől függenek. A kutatások eredményei:
- Segítenek annak felismerésében, hogy miként tápláljuk az édesanyákat, illetve csecsemőket ahhoz, hogy a gyermekek ne alakítsanak ki olyan fenotípusokat, melyek fogékonnyá teszik őket a túlevésre, illetve elhízásra
- Segítik bővíteni ismereteinket a kiegyensúlyozott energia-felvételről, illetve fizikai aktivitásról továbbá a súlygyarapodást- és egyéb krónikus megbetegedéseket akadályozó állapotokról
- Segítenek azonosítani, illetve segíteni azokat, akik különösen veszélyeztetettek a táplálkozási zavarokat illetően
- Betekintést adnak abba, hogy miként motiválhatjuk a serdülőket az egészséges életvitel választására
Az egyes projektekkel kapcsolatos részletekért illetve azok menetébe való betekintésért látogassa meg az erre irányuló weboldalt.
További információ
