Kattintson ide az EUFIC kezdőlap felkereséséhez.
Élelmiszerbiztonság- És Minőség
Élelmiszertechnológia
Food Risk Communication
Táplálkozás
Egészség És Életmód
Étrendfüggő Betegségek
Felhasználói vélemények
(Csak angolul)
Gondolatok az ételekről
(Csak angolul)
EU kezdeményezések
(Részben lefordított)
Reflektorfényben
Energiaegyensúly

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.



FOOD TODAY 03/2010

Bátorítsuk a kisgyerekeket minél változatosabb zöldségfogyasztásra

Food TodayA zöldségfogyasztás az egészséges táplálkozás fontos része; mint az egyik nagy élelmiszercsoport, a zöldségfélék élelmi rostot, vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat szolgáltatnak. Azonban a fiatal gyerekek fogyasztásukra való motiválása gyakran jelent kihívást. Álljon itt néhány javaslat, mit tehetnek a szülők.
Biztosan sok szülő ismeri, hogy a kisgyerekek akaratossá és válogatóssá válhatnak, sokan közülük utálják a zöldségféléket és ezzel küzdelemmé változtatják az étkezési időt. Tudva, hogy a kisgyermekek ételválasztása meghatározza jövőbeli táplálkozási szokásaikat, fontos felismerni, hogy ezek az ételválasztási szokások formálhatóak. 1
 
Miként alakulnak ki a gyermekekben az ételválasztási szokások
 
A kisgyermekek öröklötten kedvelik az édes, és kerülik a savanyú vagy keserű élelmiszereket. 1-3  Érdekes módon, úgy tűnik, hogy a kisbabák ízpreferenciáját az is befolyásolja, hogy mit fogyasztott az anya a várandósság és a szoptatás alatt. Egy vizsgálatban, olyan anyák csecsemőinél, akik várandósságuk és a szoptatás közben rendszeresen fogyasztottak sárgarépalét, kevesebb negatív arckifejezés mutatkozott, mikor sárgarépa ízesítésű gabonapelyhet fogyasztottak – az ízesítetlen gabonapehellyel összehasonlítva.Azonkívül, azok a csecsemők, akik az anyjuk által elfogyasztott sárgarépa révén szereztek tapasztalatot megszületésük előtt, jobban szerették a sárgarépa ízű pelyhet a natúrnál. Azoknál a csecsemőknél, akik anyja vizet ivott a várandósság és a szoptatás alatt, nem mutatkozott ilyen különbség. Ezért, ha egy várandós nő változatosan, zöldségfélékben dúsan étkezik, gyermeke valószínűleg több különböző ízt megkedvel, mint az a gyermek, aki csak korlátozottan volt kitéve a különféle élelmiszerek megtapasztalásának a várandósság és a szoptatás közben.
 
A különféle élelmiszerek preferálása gyerekkorban tovább fejlődik és a szülőknek életbevágó szerepük van az egészséges étkezési szokások kialakulásának elősegítésében. A környezetet, amiben a gyerek fejlődik, és étkezik, nagyban befolyásolják a szülők. Ha kellemes környezetet sikerül teremteni és az új élelmiszerek önkéntesen, nem kényszerítve kerülnek bevezetésre, akkor a gyermek sokkal nagyobb valószínűséggel fogja azokat előnyben részesíteni. Az étkezéssel kapcsolatos szülői bátorítás és szokások pozitív kapcsolatban állnak a zöldségfogyasztással. 5
 
Neofóbia, válogatósság és akaratosság
 
A neofóbia idegen szó az újdonságoktól való félelemre, esetünkben a gyermek új élelmiszerek kipróbálásával kapcsolatos averzióját jelöli. 1-3 A szülők gyakran folytatnak küzdelmet azért, hogy gyermekeik új élelmiszereket, ételeket próbáljanak ki, majd könnyen feladják, mikor a gyermek nem hajlandó azokat elfogyasztani. A gyermekek alkalmanként az ismerős élelmiszerekre is rosszul reagálnak, amit válogatósságnak nevezünk. Az akaratosság az újdonságtól való félelem és a válogatósság kombinációja. Ezek a problémák 2-6 éves kor között érik el csúcspontjukat, majd felnőttkorra egy állandósult alacsony szintre csökkennek. 6
 
Amit a szülők tehetnek a kedvező étkezési környezet kialakításáért
 
A szülők ismételt próbálkozásokkal, a modellszerep vállalásával és a környezet szabályozásával fontos szerepet játszanak abban, hogy a gyerekeket a zöldségfélék fogyasztására bátorítsák, és abban segítsék. Minél több új élelmiszerrel találkozik a gyermek, annál valószínűbbnek tűnik, hogy azokat kipróbálja és megszokja.1 Egy gyermeknek 10-15 ízlelési alkalomra is szüksége lehet egy új élelmiszer esetében, míg megkedveli azt, ezért pár próbálkozás után feladni általában azt jelenti, hogy meghiúsul az újdonság bevezetése. 2 A szülőknek nem szabad nagy mennyiségű új élelmiszer elfogyasztását erőltetniük, hanem helyette dicsérjék meg őket egy- vagy két új élelmiszer kis mennyiségben való kipróbálásáért, – idővel, továbbfolytatva, ez el fog vezetni az új zöldségféle megszokásához és fogyasztása iránti nagyobb vágyhoz.
 
A mintaadás fontos része a gyerekek motiválásának a zöldségfélék fogyasztására. 2,3,7 Ha a gyerekek azt látják, hogy egy felnőtt élvezettel próbál ki új ételeket, valószínűbben próbálják ki azokat maguk is. Ráadásul, ha a zöldségfélék azonnal hozzáférhetőek a gyerek számára, akkor ez fokozhatja fogyasztásukat. 6
 
Az étel tetszetősebb módon, több szín és forma felhasználásával tálalva jobban felkeltheti a gyerekek érdeklődését az új élelmiszerek kipróbálására. 2,3 Például, a szülő arcokat vagy képeket alakíthat ki a tányéron, és eltérő formákra, alakzatokra vághatja a zöldségeket. Az élelmiszer, egy további lehetőségként, -figyelemmel az élelmiszerhigiénére- kínálható nyers vagy feldolgozott (hőkezelt) formában is. Sőt, a gyerekek bevonása az ételkészítésbe, és ha lehetséges a zöldségek kerti vagy cserepes termesztésébe, szintén növelheti vágyukat az új zöldségfélék kipróbálására. 3,7
 
Összegzésként
 
A gyermekek ételpreferálása korai életkorban formálódik, a szülők pozitív hatással lehetnek erre egy olyan környezet megteremtésével, ahol az étkezési szokások vannak a középpontban. Azáltal, hogy a gyermekek ismételten fogyasztanak kis mennyiséget az új élelmiszerből; hogy az egészséges táplálkozás kerül modellezésre; hogy a gyermekeket bevonják a zöldségfélék termesztésébe, elkészítésébe, csakúgy, mint a vonzó kialakítású ételtálalásba, fejleszthető egy gyermek étkezési környezete.
 
Irodalomjegyzék
  1. Benton D (2004). Role of parents in the determination of the food preferences of children and the development of obesity. International Journal of Obesity 28:858-869.
  2. Wardle J, Cooke LJ, Gibson EL, Sapochnik M, Sheiham A, Lawson M (2003). Increasing children's acceptance of vegetables; a randomized trial of parent-led exposure. Appetite 40(2):155-162.
  3. Wind M, de Bourdeaudhuij I, te Velde SJ, Sandvik C, Due P, Klepp KI, Brug J (2006). Correlates of fruit and vegetable consumption among 11-year-old Belgian-Flemish and Dutch schoolchildren. Journal of Nutrition Education and Behavior 38(4):211-221.
  4. Mennella JA, Jagnow CP, Beauchamp GK (2001). Prenatal and postnatal flavor learning by human infants. Pediatrics 107(6):E88.
  5. Pearson N, Biddle SJH, Gorely T (2009). Family correlates of fruit and vegetable consumption in children and adolescents: a systematic review. Public Health Nutrition 12:267-283.
  6. Dovey TM, Staples PA, Gibson EL, Halford JCG (2008). Food neophobia and ‘picky/fussy’ eating in children: A review. Appetite 50:181-193.
  7. Heim S, Strang J, Ireland M (2009). A garden pilot project enhances fruit and vegetable consumption among children. Journal of the American Dietetic Association 109(7):1220-1226.
AZ EUFIC-RÓL
Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és –minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

Részletek
A webhely utolsó frissítésének dátuma: 20/08/2014
Az összes találat megtekintése