Kattintson ide az EUFIC kezdőlap felkereséséhez.
Élelmiszerbiztonság- És Minőség
Élelmiszertechnológia
Food Risk Communication
Táplálkozás
Egészség És Életmód
Étrendfüggő Betegségek
Felhasználói vélemények
(Csak angolul)
Gondolatok az ételekről
(Csak angolul)
EU kezdeményezések
(Részben lefordított)
Reflektorfényben
Energiaegyensúly
Médiaközpont

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.



FOOD TODAY 12/2013

Étrend-kiegészítők: kinek és mikor van rájuk szüksége?

FT_90_supplementsSzámos étrend-kiegészítő van a piacon, de kiknek kellenek? Mikor jótékony hatásúak, mikor hatástalanok vagy éppen károsak? Ebben a cikkben megvizsgáljuk az étrend-kiegészítők fogyasztására vonatkozó általános ajánlásokat.

Mik azok az étrend-kiegészítők?
Az étkezési vagy táplálék-kiegészítőknek is hívott étrend-kiegészítők mögötti elgondolás az, hogy olyan tápanyagokat szolgáltassanak, amelyeket lehet, hogy nem fogyasztunk megfelelő mennyiségben. Az étrend-kiegészítők lehetnek vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak, zsírsavak és egyéb anyagok, amiket pirulák, tabletták, kapszulák, folyadék stb. formájában forgalmaznak.1 Az étrend-kiegészítők változatos dózistartományban és kombinációban állnak rendelkezésre. Azonban, minden egyes tápanyagból csak bizonyos mennyiségre van szüksége szervezetünknek a működéshez, és a nagyobb adagok nem feltétlenül kedvezőbbek. Bizonyos anyagoknak nagyobb dózisban kedvezőtlen hatásaik lehetnek és ártalmassá válhatnak. A fogyasztók egészségének védelme érdekében az étrend-kiegészítők ezért legálisan csak a megfelelő napi adag ajánlásával, és az annak túllépésével járó veszélyekre való figyelmeztetéssel együtt értékesíthetők.

Az étrend-kiegészítők használata Európában változó. Például, gyakori Németországban és Dániában (a felnőtt populáció 43% illetve 59%-a), de Írországban és Spanyolországban már ritkább (23% illetve 9%). A nők több étrend-kiegészítőt használnak a férfiaknál.2-6

Kinek van szüksége étrend-kiegészítőkre?
Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a kiegyensúlyozott, egészséges étrendet.1 Annak az étrendnek, amely bőségesen tartalmaz gyümölcsöket, zöldségféléket, teljes kiőrlésű gabonatermékeket, megfelelő (mennyiségű/minőségű) fehérjét és egészséges zsiradékokat, normális esetben biztosítania kell a jó egészséghez szükséges tápanyagokat. A legtöbb európai ország egyetért abban, hogy a nagyközönséget célzó üzeneteknek az élelmiszer-alapú étrendi irányelvekre kell koncentrálnia.7 Az étrend-kiegészítők nem szerepelnek ezekben az iránymutatásokban, ám vannak bizonyos népességcsoportok vagy egyének, akiknek az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tanácsra lehet szüksége, még akkor is, ha egészségesen kiegyensúlyozott az étrendjük, pl. a szülőképes korú nőknek, vagy a speciális gyógyszereket szedő egyéneknek.

Részben modern életmódunknak köszönhetően, nem mindenkinek sikerül egészségesen étkeznie. Az európai étrendi felmérések arra utalnak, hogy számos mikrotápanyagból az optimális szint alatt van a bevitel.2,8 Az EU által finanszírozott EURRECA projekt elégtelen bevitelt állapított meg C-vitaminból, D-vitaminból, folsavból, kalciumból, szelénből és jódból.9 A nemzeti felmérések egy friss összehasonlítása a D-vitamin beviteli problémák széleskörű elterjedtségét mutatta ki, míg bizonyos korcsoportokban valószínűbb az ásványi anyagok alacsony bevitele.2 Például, aggodalomra ad okot a megfelelő vasbevitel problémája tizenéves lányok körében Dániában, Franciaországban, Lengyelországban, Németországban és az Egyesült Királyságban.2 A fiatal nők elégtelen vasellátottsága egyúttal növeli a csecsemők alacsony születési súllyal való világra jövetelének, vashiányának és késleltetett agyi fejlődésének kockázatát.10 A folátellátottság szintén kritikus azon nők számára, akik teherbe eshetnek. Azt tanácsolják, hogy fogantatás előtt kezdjék el a folsavszedést, és folytassák a terhesség első 12 hetében. A megfelelő folátstátusz csökkentheti a baba olyan velőcső rendellenességének kockázatát, mint a spina bifida. Egy új kutatás arra utal, hogy az európaiak 50-70%-ának rossz a D-vitamin ellátottsága.2,11,12 Mivel a D-vitamin státusz nem csak az étrendi beviteltől, de az UV fénynek való kitettségtől is függ, ezért az észak-európai országokban megalapozottan lehet D-vitamin kiegészítést javasolni. Néhány országban (beleértve az Egyesült Királyságot, Írországot, Hollandiát és Svédországot) a lakosság bizonyos csoportjainak máris javasolják a D-vitamin kiegészítést, bár további kutatásokat is szükségesnek tartanak.

Az 1. táblázat mutatja a gyakori problémákat, bár a veszélyeztetettnek tartott csoportok nem azonosak a különböző országokban.

1.táblázat: Példák az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos speciális tanácsot igénylő népességcsoportokra

Népességcsoport
Tápanyagok                          
50 év fölöttiek
D-vitamin, B12-vitamin, folát
A legyengült idősek számára előnyös lehet az alacsony dózisú multivitamin kiegészítés.
Szülőképes korú nők
Folsav, D-vitamin, esetleg vas
5 éven aluli gyermekek
A-vitamin, C-vitamin, D-vitamin, habár a jó étvágyú, változatosan táplálkozó gyerekeknek lehet, hogy nincs szüksége rájuk.
Szoptató nők
D-vitamin
Azok az emberek, akik állandóan nagy testfelületet fedő ruhát viselnek, sötét bőrűek, vagy napfénytől elzárt térben töltik a napjaik nagy részét
D-vitamin
Vegánok
B12-vitamin, D2-vitamin

Az egyes népességcsoportok különleges kockázati tényezői
Annak ellenére, hogy egyesek egészségéhez hozzájárulnak, nem mindegyik étrend-kiegészítő hasznos mindenki számára. Valójában, néhány ember számára nem tanácsos bizonyos étrend-kiegészítők –különösen, nagy dózisban történő- fogyasztása. Egyes kutatások szerint a multivitamin készítmények hozzájárulhatnak a túlzott tápanyagbevitel kockázatának növeléséhez, és azt javasolják, hogy a multivitamin készítmények kialakításánál fordítsanak nagyobb figyelmet az élelmiszerekből származó mikrotápanyag bevitelére.2 Bizonyos egyéneknek különös figyelmet kell fordítaniuk a címke elolvasására és meg kell győződniük arról, hogy a készítmény megfelelő-e számukra. Például, az A-vitamint (retinol) tartalmazó étrend-kiegészítők,(beleértve a halmáj olajat), várandós nők számára ártalmasak lehetnek, és születési rendellenességeket okozhatnak, ha a javasolt adagolást jelentősen túllépik, vagy hosszabb ideig túllépik.

A vizsgálatok arra is rávilágítottak, hogy a dohányosoknak elővigyázatosnak kell lenniük néhány étrend-kiegészítővel, különösen a nagy dózisú béta-karotinnal. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) megvizsgálta az erre a területre vonatkozó bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a β-karotinnak való kitettség 15 mg/nap dózis alatt, a dohányosokat is beleértve biztonságos a lakosság nagy része számára.13 

Következtetés
Egyes népességcsoportok számára speciális étrend-kiegészítők szedését tanácsolják. Az általános üzenet: kövessen egy egészséges, kiegyensúlyozott étrendet, figyelmesen olvassa el az étrend-kiegészítők és dúsított élelmiszerek címkéit, és kerülje a túladagolást, amellyel átlépné az ajánlott napi beviteli mennyiségeket (RDA-k). Kétséges esetben, mielőtt egy étrend-kiegészítőt választana, kérje dietetikus vagy orvos tanácsát!

Hivatkozások

  1. European Commission, Food supplements section http://ec.europa.eu/food/food/labellingnutrition/supplements/
  2. Mensink GB, Fletcher R, Gurinovic M, et al. (2012). Mapping low intake of micronutrients across Europe. British Journal of Nutrition 14:1-19.
  3. Beitz R, Mensink GB, Rams S, et al. (2004). Vitamin- und Mineralstoffsupplementierung in Deutschland (Use of vitamin and mineral supplements in Germany). Bundesgesundheitsblatt Gesundheitsforschung Gesundheitsschutz 47:1057–1065.
  4. Tetens I, Biltoft-Jensen A, Spagner C, et al. (2011). Intake of micronutrients among Danish adult users and non-users of dietary supplements. Food & Nutrition Research 55:7153.
  5. Kiely M (2001). North/South Ireland Food Consumption Survey. Summary Report on Food and Nutrient Intakes, Anthropometry, Attitudinal Data & Physical Activity Patterns. Irish Universities Nutrition Alliance.
  6. Rovira MA, Grau M, Castañer O, et al. (2013). Dietary supplement use and health-related behaviors in a Mediterranean population. Journal of Nutrition Education and Behavior 45(5):386-391.
  7. EUFIC Áttekintés 10/2009 Élelmiszer-Alapú Étrendi Irányelvek Európában.
  8. Troesch B (2012). Dietary surveys indicate vitamin intakes below recommendations are common in representative Western countries. British Journal of Nutrition 108(4):692-8.
  9. EU project EURRECA website: www.eurreca.org
  10. Radlowski EC & Johnson RW (2013). Perinatal iron deficiency and neurocognitive development. Frontiers in Human Neuroscience 7:585.
  11. Ovesen L, Andersen R & Jakobsen J (2003). Geographical differences in vitamin D status, with particular reference to European countries. Proceedings of the Nutrition Society 62(4):813-821.
  12. Pérez-López FR, Brincat M, Erel CT, et al. (2012). EMAS position statement: Vitamin D and postmenopausal Health. Maturitas 71:83-88.
  13. EFSA (2012). Statement on the safety of β-carotene use in heavy smokers. EFSA Journal 10(12):2953. 
AZ EUFIC-RÓL
Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és –minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

Részletek
A webhely utolsó frissítésének dátuma: 28/06/2016
Az összes találat megtekintése