Kattintson ide az EUFIC kezdőlap felkereséséhez.
Élelmiszerbiztonság- És Minőség
Élelmiszertechnológia
Food Risk Communication
Táplálkozás
Egészség És Életmód
Étrendfüggő Betegségek
Felhasználói vélemények
(Csak angolul)
Gondolatok az ételekről
(Csak angolul)
EU kezdeményezések
(Részben lefordított)
Reflektorfényben
Energiaegyensúly

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.



FOOD TODAY 09/2001

A Fehérje Erőmű

Food TodayTestünk minden sejtje és szövete tartalmaz fehérjét. Megtalálható az izmainkban, a csontokban, a hajunkban, körmünkben és a bőrben, összességében testtömegünk 20 %-a fehérjéből áll. Ezen kívül különböző fehérjék enzimekként, hormonokként, neurotranszmitterként, antitestekként működnek szervezetünkben, továbbá vannak speciális fehérjék is, mint például a hemoglobin és egyebek, melyek folyamatosan karban tartják a testszöveteket.

A fehérjék aminosavakból állnak. Összesen 20 aminosav létezik. Épp úgy, mint az abc-t, az aminosavak ‘betűit’ is több millió variációban lehet kirakni és ‘szavakat’ alkotni, és ezzel megkapjuk a fehérjék teljes ‘nyelvét’. A kombinált szekvenciától függően, a fehérjék eltérő speciális funkciókat látnak el szervezetünkben.

Testünk a fehérje tartalmú élelmiszerekből jut az aminosavakhoz. Az emésztő enzimek lebontják a fehérjéket alkotóelemeikre. A test felszívja az aminosavakat és újraépíti őket azokban az új szekvenciákban, amelyekre szüksége van a szervezet a működéséhez és a folyamatok szabályozásához.

Kétféle aminosav létezik: esszenciális és nem esszenciális. A nyolc esszenciális aminosavat a szervezetünk nem tudja előállítani megfelelő mennyiségben, ezért a táplálékunkból kell hozzájutnunk. A másik 12 nem esszenciális aminosavat elő tudja állítani testünk más aminosavakból. Az élelmiszerek tartalmaznak állati fehérjéket, mint például a hús, tej és a tojás bőséges mennyiségben forrása az esszenciális aminosavaknak. A zöldségekben egy vagy több aminosav hiányzik, és kevesebb esszenciális aminosavat tartalmaznak és kisebb mennyiségekben fordulnak bennük elő. Mindazonáltal megfelelő és változatos étrenddel ezekből az élelmiszerekből is bevihető a megfelelő mennyiségű aminosav.
A legtöbb embernek a napi kalória-bevitelének 10-15%-a fehérje kell legyen, ez körülbelül 0.75 gramm fehérje testtömeg kilogrammonként, naponta. Ennél fogva egy 70 kg-os férfi és egy 55 kg-os nő számára 50-60 gramm és 40-50 gramm fehérje bevitel szükséges naponta. Mindez két vagy három állati fehérjét tartalmazó fogásból vagy négyszeri vegyes zöldség-fehérjeforrásból, mint például teljes kiőrlésű gabonafélék, zöldségek, hüvelyesek, magok kombinációjából könnyen biztosítható.

Testünk nem képes aminosavakat tárolni így folyamatosan lebontja és felépíti a fehérjéket. Ez a ‘fehérje körforgás’ folyamatos fehérje ellátást igényel az étrendünkből fedezve. Gyakran előfordul felesleg az egyes aminosavakból vagy a teljes fehérje mennyiségből. Ezeket a máj átalakítja glükózzá, mely energiát szolgáltat.

Mivel az izmaink fehérjékből épülnek fel, így az atlétáknak sokszor extra fehérjét fogyasztanak, hogy a kívánt erőt és izom méretet elérjék. Az átlagos fehérje bevitelük körülbelül 1.4 gramm testtömeg kilogrammonként naponta. Azonban azzal, hogy több fehérjét eszünk, még nem jelenti azt, hogy növeljük az erőt vagy az erősséget. Az izmok nagyobbodását és erősödését csakis azok edzésével érhetjük el.

Szervezetünk csupán annyi fehérjét használ fel, amennyire szüksége van, és mivel számos magas fehérje tartalmú élelmiszer jó forrása lehet a zsíroknak is, így azokban az étrendekben, ahol magas a fehérje bevitel, a túl sok kalória bevitellel súlygyarapodás, illetve zsír lerakódás párosulhat. Az egészséghez nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott táplálkozás, de nem kell átesni a ló túloldalára a fehérje bevitelt illetően.

Hivatkozások

  • Bean, A. (2000) The complete guide to sports nutrition. How to eat for maximum performance. 3rd edition. A. and C. Black Ltd, London
  • Department of Health (1991) Dietary reference values for food energy and nutrients for the United Kingdom. Report on Health and Social Subjects 41. HMSO, London
  • Williams, C. and Devlin, J. T., Editors (1992) Foods, nutrition and performance: an international scientific consensus. Chapman & Hall, London
  • World Health Organisation (1985) Energy and protein requirements. Report of a Joint FAO/WHO UNU Meeting, Geneva. WHO Technical Report Series, 724
Kapcsolódó podcastok
Elhízás, Fogyókúra és testtömegkontroll, Fehérje
AZ EUFIC-RÓL
Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és –minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

Részletek
A webhely utolsó frissítésének dátuma: 24/07/2014
Az összes találat megtekintése