A felnőttek körében a túlsúly járványa ma egy jelentős tényező a fejlett világban, és néhány fejlődő országban mind a morbiditásban, mind a mortalitásban. Habár a gyerekeknek kevesebb testtömeggel összefüggő problémája van, mint a felnőtteknek, a túlsúlyos gyerekeknek nagy a kockázata, hogy túlsúlyos serdülőkké és felnőttekké válnak, és ez által, az ehhez kapcsolódó egészségügyi problémákra is. Ebből az okból a fiatalok körében a túlsúly egyre inkább népegészségügyi prioritást kap.
Jelentős figyelem irányult az elmúlt évszázadban, a felnőttkori elhízás előfordulási gyakoriságára és kockázatára. Ami ma egyre növeli a nagymértékű érdeklődést az orvosi sajtóban az az, hogy a gyermekkori és serdülőkori elhízás prevalenciája globálisan egyre nő. Az európai országok többségében a 10 éves lányok és fiúk körében a túlsúly és az elhízás prevalenciája nagyobb, mint 10 %. Még nagyobb aggodalomra ad okot, hogy számos országban ez az érték 30 % feletti, mint például Görögországban, Olaszországban vagy Máltán 1,2. Az is világos, hogy lényeges földrajzi változatosságok vannak a prevalenciában a kelet- és észak-európai országokban, ahol különösen magas szinteket mértek.
A gyermekkori túlsúly és elhízás meghatározása különbözik a járványtani vizsgálatok között, amely nehézzé teszi a kereszt-nemzeti prevalencia adatok összehasonlítását. Újabban a Nemzetközi Elhízásügyi Különítmény, amely a Nemzetközi Elhízástudományi Társaság egy bizottsága, nemzetközi szakértőinek egy csoportja új standardokat hozott létre gyerekek vizsgálatára, amely egyszerűsíteni fogja a gyermekkori elhízási statisztikák összehasonítását és hozzá fog járulni a jövőbeni felügyelethez 3.
Még mindig jelentős a vita a növekedés okaival kapcsolatban. A genetikai tényezőknek nagy hatása lehet az egyéni elhízásra való hajlamra, azonban a genetika önmagában nem magyarázza az elmúlt években a gyermekek körében megfigyelt elhízás drámai növekedését. Más magyarázatot keresve a szakértők figyelme a klasszikus energia-egyensúly egyenlet felé fordul. Vajon a gyermekek által elfogyasztott energiamennyiség egyensúlyban a fizikai aktivitásukkal? A gyermekkori elhízás, csakúgy, mint a felnőttkori, az elfogyasztott és felhasznált kalóriák közötti egyensúlytalanság következménye, olyan egyensúlytalanságé, amelyet a szociális tényezők összetett halmazában lezajlott alapvető változások eredményeztek, amely befolyásolja, hogyan esznek, mozognak és játszanak a gyerekek. Az elhízott gyerekeknek csak kis százaléka tulajdoníthatja csak a problémáit endokrinológiai zavaroknak vagy más alapvető fizikai problémának.
Korábban azt feltételezték, hogy a gyerekkori túlsúly jóindulatú, egy kövér gyerek egészséges gyereket jelentett. Ma már világos, hogy számos közvetlen és késleltetett problémával jár együtt a gyermekkori elhízás. (1. táblázat)
A fizikai és érzelmi problémák gyermekkori növekedését leszámítva, longitudinális vizsgálatok bemutatták, hogy a tizenévesek elhízása erős előjelzője a felnőttkori elhízásnak, különösen, ha a szülők is elhízottak. Az elhízás az élet korábbi szakaszaiban is megjelenik, nem csak nagyobb egészségügyi kockázatot, hanem nagyobb szociális és gazdasági problémákat is okozva.
Táblázat 1: A gyermekkori elhízás lehetséges szövődményei
| Overall |
| Korai fizikai problémák | 2-es típusú cukorbetegség, korai serdülőkor, alvási apnoe, májproblémák, magas vérnyomás, vérzsírszint-eltérések (triglicerid és koleszterin), artériás változások, epekő, lúdtalp |
| Korai pszichológiai problémák | Negatív énkép, alacsony önértékelés, szociális stigma |
| A felnőttkori elhízás és az általa okozott fizikai, szociális, pszichológiai problémák megnövekedett kockázata | Korai megjelenésű szív- és érrendszeri rendellenességek, metabolikus szindróma |
Hivatkozás: Ebbeling et al., Lancet 2002
Mindezen okok miatt a gyermekkori túlsúly incidencia-növekedés megállítása a népegészségügyi prioritása.
Ahogyan a felnőttkori túlsúlynál is, sokkal hatásosabb lenne megelőzni azt, mintsem az állapottal való küzdelem. Egy későbbi cikkben a megelőzés módszereit és a várható eredményeket tekintjük át.
Hivatkozások
- Eufic-site: EU Initiatives - HELENA / IDEFICS
- IOTF (www.iotf.org/childhood/euappendix.htm)
- Livingstone MBE. 2000. Epidemiology of childhood obesity in Europe. European Journal of Pediatrics 159 (Suppl. 1): s14-s34.
- Reilly JJ, Dorosty AR, Emmett PM. 1999. Prevalence of overweight and obesity in British children: cohort study British Medical Journal. 319: 1039.
- Ebbeling CB, Pawlak DB, Ludwig DS (2002). Childhood obesity: public-health crisis, common sense cure. Lancet, 360: 473-82.
- Fruhbeck G. 2000. Childhood obesity: time for action, not complacency. British Medical Journal 320: 328-329.
