Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.

Öszzetett keresés

OTTHON - Táplálkozás - Funkcionális élelmiszerek

FOOD TODAY 05/2007

Koffein és egészség

Számos kultúra fontos helyet szentel a koffeintartalmú ételeknek és italoknak. A koffein egyike a legjobban tanulmányozott élelmiszer összetevőknek, ám a tudományos kutatás nem merített ki mindent, amit tudnunk kellene róla. Ebben a cikkben tárgyalásra kerülnek ennek a mindennapi anyagnak rövid távú élettani hatásai. Szintén megvizsgáljuk, vajon a koffein hatással van-e az olyan betegségek kockázatára, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rák, továbbá behatását az olyan speciális csoportoknál, mint a koffeinfüggők.

A koffein egy xantin alkaloid, ami olyan különféle növényekben (ill. részeikben) található meg, mint a kávé- és kakaóbabok, tealevelek, guarana bogyók és a kóla dió, továbbá adják üdítőitalokhoz és vényköteles, valamint recept nélkül kapható gyógyszerekhez is. Természetes rovarölőszer, megvédi a növényeket attól, hogy a rovarok felfalják őket. A pörkölt őrölt kávé átlagos koffeintartalma 85 mg/150ml (1 csésze), az instant kávéé 60 mg, a koffeinmentes kávéé 3 mg, a tealeveleké ill. a filteres teáé 30 mg, az instant teáé 20mg, és 4 mg a kakaóé vagy forró csokoládéé. Egy pohár (200 ml) üdítőital 20-60 mg közötti koffeint tartalmaz.

Európában a felnőttek naponta átlag 200 mg-ot fogyasztanak (100-400 mg között), főként kávé és tea formájában, ám üdítőitalokból is, beleértve az „energiaitalokat”. Mindamellett, az adag nagyban függ a kulturális szokásoktól. Az Észak-Európai országok ismertek nagymértékű kávéfogyasztásukról: Dániában, Finnországban, Norvégiában vagy Svédországban az átlagos napi koffeinbevitel elérheti a 400 mg-ot. A gyermekek, serdülők és a kávétól tartózkodók főként tea és üdítőitalok formájában fogyasztanak koffeint.

A koffein jelenlétét –a 2002/67/E Európai Irányelvnek megfelelően-, világosan fel kell tüntetni az abból 150 mg/l –nél többet tartalmazó italokon. Ezt a szabályt néhány koffeintartalmú üdítőitalon és energiaitalon alkalmazzák, ám a teán, a kávén és a hozzájuk kapcsolódó termékeken nem, amelyekről a fogyasztók tudhatják, hogy jelentős koffeinforrások, és hogy a koffeintartalom az elkészítési mód (hosszabb főzési vagy kivonatolási idő) függvénye. A Tagállamok nemzeti törvényhozásának kell betartatni ezt az Irányelvet.

Koffein-anyagcsere

A koffein az elfogyasztást követő 30-45 percben eléri a vérkeringést (bejut a véráramba). Majd, ezt követően a test vízterein keresztül szétoszlik, és később lebomlik, és a vizelettel választódik ki. A koffein átlagos felezési ideje a testben 4 óra (a becslések 2-10 óra között változnak). A terhesség lelassítja a koffein lebomlási sebességét, és általában a terhes nőkben a koffein hosszabban szinten marad.

A koffein éberségfokozó és figyelemfenntartó képessége jól dokumentált, továbbá elsődleges hatásmechanizmusa, mint a központi idegrendszer serkentő, adenozin antagonista hatásának köszönhető. Az adenozin a testben előforduló természetes vegyület, ami hírvivő szerepet játszik az agyi aktivitás szabályozásában és az ébrenléti, valamint alvási állapot változtatásában (fáradtságjelző). A koffein blokkolja az idegszövet, beleértve az agy, adenozinspecifikus receptorait, így tartva fenn az éber állapotot. Ily módon a koffein képes fokozni a szellemi és fizikai erőfeszítést a kifáradás előtt. Az adenozinreceptorok gátlása szintén felelős lehet a vérerek összehúzódásáért, ami enyhíti a migrén nyomását és a fejfájást, és megmagyarázza, hogy miért alkotórésze számos fájdalomcsillapító gyógyszernek. 1,2

Koffeinérzékenység

Az emberek koffeinérzékenysége nagyon különböző. A tudósok mostanában fedeztek fel egy „lassú anyagcsere gént”: az ezzel a génnel rendelkező személyek sokkal lassabban bontják le a koffeint.1 Egy újabb keletű epidemiológiai vizsgálat kimutatta, hogy az ilyen emberek körében a kávéfogyasztás összefüggésben volt a nem halálos kimenetelű szívroham nagyobb kockázatával, ami azt sugallja, hogy a koffein szerepet játszhat ezzel kapcsolatban is. Ezt még jövőbeni tanulmányoknak kell igazolniuk.

A terhes nőknek, a betegeknek, vagy a koffein-érzékenyeknek vigyázniuk kellene, és visszafogni a bevitelt. A hozzáférhető epidemiológiai adatok nagy része arra utal, hogy nincs probléma, ha a napi bevitel 300 mg alatt van. Nyitott kérdés maradt az ennél nagyobb mértékű rendszeres bevitel hatása a terhességre és az utódokra. Ebből a szempontból és a terhesség alatti lassult koffein-metabolizmus miatt, a terhesség folyamán javasolt a koffeinbevitel csökkentése - származzon az bármiféle forrásból. Azon gyermekek számára, akik normális esetben nem fogyasztanak sok teát vagy kávét, az „energiaitalok”, kóla vagy más üdítők kifejezhetők egy beviteli egyenértékkel 5.3 mg/ testtömeg kilogramm/nap (pl. egyenértékű 160 mg koffeinnel egy 10 éves gyermek számára). Ez olyan átmeneti viselkedészavarokat eredményezhet, mint a fokozott éberség, ingerlékenység, idegesség vagy szorongás.

A koffein akut hatásai

100-600 mg koffeinadag gyorsabb és tisztább gondolkodást, valamint jobb általános test koordinációt produkál. A negatív oldalon a koffein nyugtalanságot és a finom motoros kontrol elvesztését eredményezhet. 2000 mg-nál nagyobb mennyiség álmatlanságot, remegést és gyors légzést okozhat. Ezek a tünetek néha kisebb mennyiségeknél is láthatók. Azonban rendszeres fogyasztással tolerancia fejlődik ki e hatások legtöbbjével szemben – a koffein serkentő tulajdonságai kevésbé hatnak a rendszeres kávéfogyasztókra, mint az alkalmi ivókra.

A koffeinnek számos egyéb akut hatása van. Serkenti a kortizol és az adrenalin felszabadulását, ami vérnyomás-emelkedést és gyorsult szívverést okoz. Rendelkezik vízhajtó hatással is, ellazítja a hörgőket, növeli a gyomorsavtermelést és gyorsítja az anyagcserét.

Koffein és egészség

A legtöbb koffeinnel és egészséggel kapcsolatos tanulmány valójában a kávén alapul. Ez gyakran nagyon megnehezíti megkülönböztetni a koffein önmagában való hatását a kávéital egészének hatásától.

A koffein mérsékelt napi bevitele (maximum 300 mg), vagy 3 csésze kávé megfelelője rendszerint nem ad okot aggodalomra, feltéve, ha más életmódi szokások (táplálkozás, alkoholfogyasztás, dohányzás, testmozgás) egészségesek.

Szív-érrendszeri megbetegedés

A kardiovaszkuláris betegségek kutatóit évtizedek óta érdekelte a koffein tekintettel arra, hogy kapcsolatba hozható a vérzsír-szintek változásaival, a vérnyomással, a ritmuszavarral és a szívfunkciók egyéb romlásával. Habár a mérsékelt koffeinfogyasztás rendszerint nincs kapcsolatban a szívmegbetegedés megnövekedett kockázatával, tünet hiányában nehéz kizárni bármilyen kapcsolatot a nagymértékű fogyasztással. A magas koffeinfogyasztás általában kapcsolatban áll a nagymértékű kávéivással, ami gyakran összekapcsolódik más, a betegség kifejlődésének esélyét befolyásoló tényezőkkel, ezek közé tartozik például a: dohányzás, mozgásszegény életmód, telített zsírok fogyasztása vagy az alkoholfüggőség.

Vérnyomás

Bár a koffeinfogyasztásról évtizedeken keresztül azt hitték, hogy emeli a vérnyomást, a legújabb klinikai és laboratóriumi vizsgálatoknak nem sikerült bizonyítani, hogy a szokásos mennyiség fogyasztásának ilyen hatása van. Az ellentmondó eredmények ellenére a megnövekedett vérnyomás válaszként sokkal gyakrabban jelentkezett olyan embereknél, akik nem fogyasztottak koffeint, fiatalabb alanyoknál, és akut bevitelt követően. Véglegesen döntő tudományos adatok hiányában, mérsékelt fogyasztás tanácsolható a magas vérnyomásban szenvedőknek 3.

Vérkoleszterin

Főként skandináv tanulmányok utalnak arra, hogy a kávé növelheti az összes és az LDL koleszterin (rossz koleszterin) szintet, melyek a szívbetegségek ismert kockázati tényezői. Ez a hatás úgy tűnik a forrázott, szűretlen kávéra korlátozódik és nincs kapcsolatban a koffeinnel (a szűrt, gépi-csepegtetett vagy az instant kávé nem emeli a vér koleszterinszintjét). Ezt a hatást úgy látszik a kávé diterpéneknek nevezett alkotórészei okozzák, melyek a kávébabok bizonyos fajtáiban vannak jelen nagyobb mennyiségben, ám szűréssel eltávolíthatók.

Koronária-betegség

A hosszú távú szokásos kávéfogyasztás és a koronária-szív betegség (CHD) között fennálló bizonyított kapcsolat nem jelenti a kockázat növekedését a mérsékelt kávéfogyasztástól. 2006-ban került publikálásra egy nagy követéses vizsgálat 4, ami több mint 120000 amerikait követett 14-20 éven keresztül, s nem sikerült bizonyítékot szolgáltatnia arról, hogy a kávé- vagy az összes koffeinfogyasztás növelné a CHD kockázatát, még komoly fogyasztók (6 vagy több csésze/nap) esetében sem. Mindazonáltal két friss tanulmány jelezte, hogy a kávéfogyasztás bizonyos személyekben – alkalmi kávéivóknál (1 vagy kevesebb csésze/nap), 3 vagy több CHD rizikófaktorral bíró személyeknél, és azoknál, akiknek lassú a koffein-anyagcseréjük- tényezője lehet a nem halálos kimenetelű miokardiális infarktusnak. Számos tanulmány kimutatta, hogy a mérsékelt kávéfogyasztóknál kisebb a koronária-szív betegség kockázata, ami valószínűleg a kávéban található antioxidánsoknak köszönhető. 5

Nincs bizonyított kapcsolat a koffein és az aritmia/ritmuszavar (egy olyan állapot, amelyben a szív rendszertelenül, gyakran túl gyorsan ver) között.

Rák

Nincs bizonyíték arra, hogy a koffeinbevitel az egyik rizikófaktor az emberi rák kialakulásában, és ezt a nézetet támogatja a Rákkutatási Világalap is, azt állítva egy széleskörű vizsgálatban, hogy „ A legtöbb bizonyíték azt sugallja, hogy a kávé és/vagy tea rendszeres fogyasztásának nincs kimutatható kapcsolata a bármilyenrák kockázatával. Ha bármilyen kapcsolata van is, néhány újkeletű tanulmány arra utal, hogy a kávéivás védő hatású lehet bizonyos rákok, mint a kolorektális és májrákok kifejlődésével szemben, ám ezt még vizsgálják.

Más lehetséges kedvező egészségi hatások

A kávé védő hatású lehet a 2 típusú cukorbetegséggel, a Parkinson-kórral, és a májbetegségekkel (cirrózis és hepatocelluláris karcinóma) szemben. Növekvő számú bizonyíték állítja, hogy a kávéfogyasztás védő hatású lehet a 2 típusú cukorbetegség kialakulása ellen. Mint a kutatás számos területén, ennek a nyilvánvaló védőhatásnak a pontos mechanizmusa sincs még tisztázva. Úgy tűnik, valószínűleg a koffeinen kívül a kávéban -mind a koffeintartalmú mind a koffeinmentes termékekben- található más anyagok lehetnek felelősek a hatásért. Növekvő számú friss bizonyíték van arra is, hogy a kávéfogyasztás segíthet fenntartani a kognitív funkciókat az öregedésben.

Ezek a hosszú távú előnyök a kávé antioxidáns hatású koffeinjéhez és flavonoidjaihoz kapcsolódhatnak, ám ez bizonyításra vár.

Irodalomjegyzék

Higdon J. et al (2006). Coffee and health: a review of recent human research. Critical Reviews in Food Science and Nutrition 46(2):101-23
Fredholm B. et al (1999). Actions of caffeine in the brain with special reference to factors that contribute to its widespread use. Pharmalogical Review 51,1:83-133
Myers M.G. (2004). Effect of Caffeine on Blood Pressure Beyond the Laboratory. Hypertension 43:724-5
López-García L. et al (2006). Coffee Consumption and Coronary Heart Disease in Men and Women: A Prospective Cohort Study. Circulation 113:2045-53
Cornelis M.C. and El-Sohemy A. (2007). Coffee, caffeine and coronary heart disease. Current Opinion in Lipidology 18(1):13-9

A koffeinhasználat története

i.e. 2737

A kínaiak tealeveleket kezdtek forrázni

i.sz. 575

A kávét Afrikában termelik

11. század

Az Arabok kávét fogyasztanak

1519

Az Aztékok bemutatják a spanyol felfedezőknek a csokoládét

1880-as évek

Az első koffeintartalmú üdítőitalok

További információ