Kattintson ide az EUFIC kezdőlap felkereséséhez.
Élelmiszerbiztonság- És Minőség
Élelmiszertechnológia
Food Risk Communication
Táplálkozás
Egészség És Életmód
Étrendfüggő Betegségek
Felhasználói vélemények
(Csak angolul)
Gondolatok az ételekről
(Csak angolul)
EU kezdeményezések
(Részben lefordított)
Reflektorfényben
Energiaegyensúly

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.



FOOD TODAY 03/2011

A D-vitamin fényes jövője

Európában a D-vitamin mostanában azzal került a híradások élire, hogy rávilágítottak az elegendő bevitelt biztosító intézkedések szükségességére. Ám, miképp lehet ezt elérni? Vajon a megfelelő táplálkozás és a napsütés elegendő, vagy szükségünk van egy kis extra segítségre?

D-vitamin – több mint egy vitamin
A D-vitamin egyedülálló mikrotápanyag, amelyhez táplálkozásunk, vagy a csupasz bőrünket érő napfény hatása révén juthatunk hozzá. Nélkülözhetetlen a kalcium testen belüli hasznosulásához, segíti a kalcium felszívódását a belekből, valamint eltárolását a csontokba; továbbá szabályozza a vér kalciumszintjét. Hiánya olyan csontrendellenességeket eredményez, mint a gyerekeknél fellépő angolkór, vagy a csontritkulás a felnőttek esetében. Frissen előkerült bizonyítékok arra mutatnak, hogy a D-vitamin számos kiegészítő szerepet is betölt.

A D-vitamin fogalma valójában két vegyületet takar, a D2 és D3 vitaminokat, melyek kissé különböznek kémiai szerkezetükben. Az ergokalciferolnak nevezett D2 –t élesztőkkel állíttatják elő, és főleg élelmiszerekhez adagolják. A D3 vitamin (kolekalciferol) viszont az a forma, amely a napfénynek kitett bőrben keletkezik, illetve állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával jutunk hozzá. A D-vitamin midkét formáját felhasználják élelmiszerek dúsítására és étrendkiegészítők előállításánál, azonban bizonyított, hogy a D3 vitamin hatásosabb és sokkal stabilabb lehet, mint a D2 vitamin. Így dúsításra is az előbbit kell választani.1

D-vitamin a napozásból
A D-vitamin koleszterinből keletkezik, mikor napfény éri bőrünket. Pontosabban a napfény ultraibolya B (UV-B, 280-315 nm hullámhosszúságú) frakciója okozza a D-vitamin keletkezését annak előanyagából, a 7-dehidrokoleszterol-ból. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt tanácsolja, hogy a megfelelő D-vitamin termelés elérése, és a napégés elkerülése érdekében, naponta 30 percig napoztassuk arcunkat és karunkat.2 Az ebből a zsíroldékony vitaminból nyáron keletkező bármiféle többlet eltárolódhat a zsírszövetben a későbbi felhasználáshoz. A napsütés útján nem tudunk túl sok D-vitaminhoz jutni, mivel egy önszabályozó rendszer ilyenkor hőindukált lebontással inaktív D-vitamin analógokat termeltet.

A D-vitamin raktárak jellemzően nem tartanak ki a tél végéig, és az európai szélességi fokokon télen nem elég erős a napsütés ahhoz, hogy kielégítő mennyiségű D-vitamint termeljen.3 A WHO szerint azoknál az egyéneknél, akik zárt térben élnek vagy ruházattal elfedik bőrüket, különösen nagy a D-vitamin hiány kockázata; ahogyan a sötét bőrű egyéneknél is, mivel a bőr erősebb pigmentációja csökkenti a D-vitamint termelő sejteket elérő UV-B sugárzást.2 A napvédő készítmények gyakori és alapos használata, amit elterjedten javasolnak a bőrrák elleni védekezésül, egyúttal a D-vitamin előállítást is gátolja.4,5 Emiatt a táplálkozásból származó D-vitamin fontos szerepet tölt be.

D-vitamin az élelmiszerekből
A WHO napi 5 µg (≥ 200 Nemzetközi Egység (NE = IU)) bevitelét javasolja gyerekeknek és 50 év alatti felnőtteknek (beleértve a várandós és szoptató nőket), 10 µg-ot (400 IU) az 51-65 éveseknek, és 15 µg-ot (600 IU) a 65 évesnél idősebbek számára.2 A táplálkozásból származó D-vitamin bevitelre vonatkozó ajánlások Európában országonként változnak, de inkább magasabbak.6 Összehasonlításként, az Egyesült Államok Gyógyszerészeti Intézete (IOM) jelenleg 15 µg/napi D-vitamin bevitelt javasol az 1-70 éveseknek, és 20 µg-os napi adagot a 70 éven felülieknek.7 Az IOM ezen újonnan publikált ajánlásai figyelembe veszik a D-vitamin kutatás területén elért jelentős előrehaladást, mikor a korábbiakhoz képest háromszorosára növelték a gyerekeknek, és 1,5-3-szorosára a 70 éves korig javasolt beviteli értékeket.

A D-vitamin fő táplálkozási forrásai közé tartozik a halak mája, a halmáj olaj, a zsíros/olajos halak és a tojássárgája (lásd az 1. táblázatot), és az olyan dúsított élelmiszerek, mint a vitaminnal dúsított gabonakészítmények, tej, vaj és margarin.8

1. táblázat: A D vitamin főbb élelmi forrásai
Élelmiszer
D vitamin (µg/100 g)
Tőkehalmáj olaj
210.0
Makréla, nyers
8.2
Lazac, nyers
7.1
Lazac, grillezett
5.9
Tojássárga
4.9
Forrás9

D-vitaminból az Európai Élelmiszertudományi Bizottság által egy napra megállapított biztonságos felső beviteli érték 25µg csecsemőknek és gyerekeknek 10 éves korukig, és 50µg a többi korcsoport számára.8 Összehasonlításképpen, az IOM 0-6 hónapos csecsemőknek 25 µg-ban, 6-12 hónapos csecsemőknek 37.5 µg-ban, 1-3 éves gyermekeknek 75 µg-ban, 4-8 éves gyerekeknek 75 µg-ban, a 9 éveseknek, valamint az idősebbeknek 100 µg-ban határozta meg a napi D-vitamin bevitel felső biztonsági határát.7

Elégtelen D-vitamin bevitel?
A legtöbb európai esetében a táplálkozással elfogyasztott D-vitamin mennyisége nem éri el az ajánlásokban megadott értékeket.2,3 Akik táplálkozásukból és a napozással nehezen érik el a megfelelő D-vitamin szintet, választhatják a D-vitaminos étrendkiegészítőket, vagy a D-vitaminnal dúsított élelmiszereket. Például, egy friss kutatás kimutatta, hogy az emberek ellátottságának gazdaságos segítsége lehet a D-vitaminnal dúsított narancslé.10

A lakosság jelentős részét megcélzó, az élelmiszerek D-vitaminnal való dúsítását szorgalmazó programokat számos országban eredményesen hajtották végre (mint pl. Kanadában a tejek dúsítását). Ezt az országok népességének D-vitamin státusából mutatták ki. Az összbevitelre gyakorolt hatás miatt van szükség az élelmiszerek dúsításának, (úgy a kötelezőnek, mint az önkéntesnek) az ellenőrzésére. A kötelező D-vitaminos élelmiszerdúsítási programoknak határozott előnyei vannak az önkéntesekkel szemben, ahol a tápanyagdúsítás változatos formáival találkozhatunk, akár azonos márkán és élelmiszerkategórián (pl. reggeliző /gabona/pelyhek) belül is. Ezért, a népegészségügy –különösen az olyan veszélyeztetett csoportoknak, mint az idősebbek és a változókor utáni nők-, a megfelelő D-vitamin ellátottság érdekében, pontosan meghatározott mennyiséget tartalmazó étrendkiegészítőket javasol az alapvető ellátottságot biztosító élelmiszerek és dúsított élelmiszerek mellett.11

Bármi is legyen a megközelítés, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a napi összes bevitelnek nem szabad túllépnie az Európai Élelmiszertudományi Bizottság által meghatározott 25 és 50 µg-os (1000 és 2000 IU), korcsoportnak megfelelő biztonságos felső értéket.8 A napon sokat tartózkodó embereknek jobban oda kell figyelniük arra, hogy a biztonságos táplálkozási határon belül maradjanak. A D-vitamin túladagolás (D hipervitaminózis) tünetei közé tartozik az anorexia, a testtömegcsökkenés, a kimerültségérzés, a zavartság, a hányás és a székrekedés.8

A D-vitamin régi és új előnyei
A D-vitamin fontos a csontok egészségének fenntartásához, ám az izmok működéséhez és csont-izom rendszer kiegyensúlyozottságához is szükséges – túl kevés a törések kockázatának megnövekedéséhez vezethet. Az erősebb csontok támogatása mellett a megfelelő D-vitamin szint mintegy 20-30%-kal csökkenti az esések következtében fellépő csonttörések kockázatát, mely az idősebb korosztály jelentős problémája.12 Egyéb területek, melyeknél a D-vitamin jótékony hatással lehet: az idősek értelmi leépülése, szklerozis multiplex (SM), rheumatoid arthritis (RA), diabétesz, és a rák bizonyos típusai (emlő, vastagbél és prosztata).13-15 Azonban az IOM jelentés arra figyelmeztet, hogy további kutatások szükségesek e frissen felfedezett összefüggések igazolásához.7

Következtetések
Azon európaiaknak, akiknek rossz a D-vitamin ellátottságuk, a napi rendszerességű, rövid napozás, késő tavasszal, nyáron és koraősszel segít biztosítani a megfelelő mennyiséget. A rövid nyarak, a zárt térhez kötődő életstílussal és a bőrrákkal kapcsolatos aggodalmakkal együtt, azonban megmutatják az egyéni szükségleteket figyelembevevő táplálkozási intézkedések értékét. Ezek magukban foglalhatják a D-vitaminnal dúsított élelmiszereket és étrendkiegészítőket, különösen olyan csoportok számára, melyeknél nagy a kockázata a D-vitamin hiányának.

Hivatkozások 

  1. Houghton LA and Vieth R. (2006). The case against ergocalciferol (vitamin D2) as a vitamin supplement. American Journal of Clinical Nutrition 84(4):694-697.
  2. WHO. (2004). Vitamin and Mineral Requirements in Human Nutrition, 2nd Edition. Geneva, Switzerland.
  3. Ovesen et al. (2003). Geographical differences in vitamin D status, with particular reference to European countries. Proceedings of the Nutrition Society 62:813-821.
  4. WHO Fact sheet N° 305. Ultraviolet radiation and human health. December 2009. Hozzáférhető: http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs305/en/
  5. Norval M, Wulf HC. (2009). Does chronic sunscreen use reduce vitamin D production to insufficient levels? British Journal of Dermatology 161(4):732-736.
  6. Doets EL et al. (2008) Current micronutrient recommendations in Europe: towards understanding their differences and similarities. European Journal of Nutrition 47 Supplement 1:17-40.
  7. Institute of Medicine. (2010). DRIs for Calcium and Vitamin D. Hozzáférhető: http://www.iom.edu/Reports/2010/Dietary-Reference-Intakes-for-Calcium-and-Vitamin-D/DRI-Values.aspx
  8. Scientific Committee on Food. (2002). Opinion of the Scientific Committee on Food on the Tolerable Upper Intake Level of Vitamin D. Hozzáférhető: http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out157_en.pdf
  9. Food Standards Agency (2002). McCance and Widdowsons’s The Composition of Foods, 6th summary edition. Cambridge: Royal Society of Chemistry.
  10. Biancuzzo RM et al. (2010). Fortification of orange juice with vitamin D2 or vitamin D3 is as effective as an oral supplement in maintaining vitamin D status in adults. American Journal of Clinical Nutrition 91:1621-1626.
  11. Flynn MAT et al. (2008). Folic acid food fortification: the Irish experience. Proceedings of the Nutrition Society 67:381-389.
  12. Bischoff-Ferrari HA et al. (2009). Fall prevention with supplemental and active forms of vitamin D: a meta-analysis of randomised controlled trials. British Medical Journal 339:b3692.
  13. Buell et al. (2009). Vitamin D Is Associated With Cognitive Function in Elders Receiving Home Health Services. Journal of Gerontology 664:888-895.
  14. Holick MF. (2004). Sunlight and vitamin D for bone health and prevention of autoimmune diseases, cancers, and cardiovascular disease. American Journal of Clinical Nutrition 80(6 Suppl):1678S-1688S.
  15. Giovannucci E et al. (2006). Prospective study of predictors of vitamin D status and cancer incidence and mortality in men. Journal of the National Cancer Institute 98(7):451-459.
Kapcsolódó podcastok
Dietary intake , Elhízás, Fogyókúra és testtömegkontroll
Elhízás, Fogyókúra és testtömegkontroll, Evészavarok, Dietary intake , Eating behaviour
AZ EUFIC-RÓL
Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és –minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

Részletek
A webhely utolsó frissítésének dátuma: 28/08/2014
Az összes találat megtekintése