OTTHON Élelmiszerbiztonság- És Minőség

|
Élelmiszer adalékok |
Despite modern-day associations food additives have been used for centuries. Food preservation began when man first learned to safeguard food from one harvest to the next and by the salting and smoking of meat and fish. The Egyptians used colours and flavourings, and the Romans used saltpetre (potassium nitrate), spices and colours for preservation and to improve the appearance of foods. Cooks regularly used baking powder as a raising agent, thickeners for sauces and gravies, and colours, such as cochineal, to transform good-quality raw materials into foods that were safe, wholesome and enjoyable to eat. The overall aims of traditional home cooking remain the same as those prepared and preserved by today's food manufacturing methods. Over the last 50 years, developments in food science and technology have led to the discovery of many new substances that can fulfil numerous functions in foods. These food additives are now readily available and include; emulsifiers in margarine, sweeteners in low-calorie products and a wider range of preservatives and antioxidants which slow product spoilage and rancidity whilst maintaining taste. BŐVEBBEN
 |
Az élelmiszer-adalékanyagokat az általunk fogyasztott ételek ízének, állagának, eltarthatóságának és tápértékének javítására használják. Mivel a fogyasztók érdeklődése folyton növekszik e gyakran félreértett témakör iránt, ezért az alábbiakban tekintjük át a legfontosabb tényeket az élelmiszer-adalékanyagok egyes csoportjairól. |
BŐVEBBEN
 |
Több mint 30 éve felvetették, hogy a hiperaktivitásos tünetek túlnyomó többsége - beleértve a tanulási problémákat is -, a mesterséges ételszínezékeknek (Artificial Food Colours, AFC), valamint bizonyos – szalicilátokat és cukrot tartalmazó – gyümölcsöknek és zöldségeknek tulajdonítható. Azóta kutatók tucatjai tették próbára ezeket az elméleteket, ám a bizonyíték vitatott maradt. |
BŐVEBBEN
 |
Az alacsony kalóriatartalmú édesítők nagyon népszerűek a súlyukra, valamint egészségükre tudatos emberek körében. Mivel kevés vagy semennyi kalóriát sem tartalmaznak, így az alacsony kalóriatartalmú, illetve cukormentes élelmiszerek, valamint italok elsődleges forrásaiként szolgálnak. Ha okosan használják őket, hasznosak lehetnek a súlyleadásban, illetve annak kontrolálásában, valamint az általános egészség fenntartásában. |
BŐVEBBEN
 |
Adjon olajat a vízhez, és a két folyadék soha nem fog összekeveredni. Legalábbis egészen addig nem, ameddig nem adunk hozzá emulgeálószert. Az emulgeálók olyan molekulák, melyeknek egyik végük víz-szerető (hidrofil), másik pedig olajszerető (hidrofób). Ezek teszik lehetővé, hogy a víz és olaj egymásban finoman szétoszoljon, ezzel egy stabil, homogén, sima emulziót létrehozva. |
BŐVEBBEN
 |
E sorozat korábbi cikkei a tartósítókat, valamint antioxidánsokat helyezte előtérbe, azt a két élelmiszeradalékot, melyek a legtöbb informált fogyasztó által ismertek. A jelenlegi cikk a savanyúságszabályozókkal, illetve savanyítókkal foglalkozik, melyek bár kevésbé ismertek, ám nem kevésbé fontos élelmiszeradalékoknak számítanak, az ételek savanyú ízét, valamint tartósságát szolgálva. Néhány savanyító stabilizálóként is tevékenykedik, mások segítik az antioxidánsokat, valamint emulgálókat vagy a színmegőrzésben segédkeznek. Apró paraméternek tűnik, ám a megfelelő pH megőrzése az élelmiszerbiztonság, valamint a hosszabb eltarthatósági idő garantálásának első lépése. |
BŐVEBBEN
 |
A tartósítószerek a nyilvános viták visszatérő témája, és valahányszor felbukkannak, számos fogyasztó hozza őket ősszefüggésbe az élelmiszerekben lévő ártalmas, modern kémiai anyagokkal. Azonban egy rövid visszatekintés a múltba meg fogja mutatni, hogy az élelmiszerek tartósítását már sokszáz éve gyakorolták, mikor is az ember először használt sót (sózás) és füstöt (füstölés), hogy megállítsa a húsok és a halak romlását. A sok gyanakvás ellenére, a tartósítószerek napjainkra az általunk fogyasztott élelmiszerek nélkülözhetetlen részévé váltak. Az egyik ok erre a fogyasztók növekvő kereslete a könnyű és kényelmes élelmiszerek nagyobb választéka iránt, és a magas élelmiszerbiztonsági ígényeink. |
BŐVEBBEN
 |
Az évszázadok során számos élelmiszert, mint a mézet vagy a cukrot, használták az ételek édesítésére. Ma is számtalan új édesítőszerrel rendelkezünk, amelyek alternatívát nyújtanak a cukorra. Az Európai Unió törvényei meghatározzák, melyik édesítőszer használható és biztosítják, hogy a fogyasztók a címkéken speciális információkhoz juthassanak hozzá. |
BŐVEBBEN
 |
Az élelmiszerek címkéjét olvasva, gyakran találkozhat az „aromaanyagok”szakszó feltüntetésével. Miért adagolnak aromaanyagokat az élelmiszerekhez? A válasz egyszerű: A fogyasztók elvárásokat állítanak egyes élelmiszerek ízével szemben. Az aromákat gyakran azért adagolják, hogy pótolják, vagy feljavítsák a feldolgozás során elveszített ízt vagy egyszerűen csak javítsák egy élelmiszer természetes ízét. |
BŐVEBBEN
 |
A nátrium-glutamát vagy MSG egy olyan élelmiszer-összetevő, melyet a sajtó általánosságban rossz színben tűntet fel. Annak ellenére, hogy ez megalapozatlan. Az MSG biztonsággal adható az élelmiszerek ízletességének és küllemének növelése érdekében, illetve azok nátriumszintjének csökkentése céljából is. |
BŐVEBBEN
 |
Minden élelmiszer adalékanyagról, mielőtt forgalomba hozzák, bizonyítani kell nemcsak hasznosságát, de át kell esniük egy nagyon szigorú biztonási minősítésen is. Az Európai Unióban minden egyes adalékanyagot az EU Élelmiszertudományi Bizottság (SCF) minősít, mielőtt felhasználhatók lehetnének az élelmiszerekben. |
BŐVEBBEN
 |
Az élelmiszerek híreket generálnak, és a közönség információéhsége szakadatlan. Az internet megjelenésével a friss sztorik és pletykák másodperceken belül világszerte hozzáférhetők. Az internet nagyszerű információforrás, ám egyben olyan is, amelyet gondosan kell kezelni. |
BŐVEBBEN
.jpg)
Forrás: Európai Élelmiszer Információs Tanács
|