A klasszikus élelmiszeripari kockázatelemzés modellje, amelyet az 1990-es években fejlesztettek ki, a kockázatelemzés folyamatát három állomásra osztja: kockázatbecslés, kockázatmenedzsment és kockázat-kommunikáció. De néhány tudós úgy gondolja, hogy ez a modell – és a hozzákapcsolódó gyakorlatok – talán nem a fogyasztókat érintő dolgokat célozzák meg az ő érdeklődésükre számot tartó élelmiszer-biztonsági témákban.

Egészen a korai 1600-as években volt, hogy Francis Bacon angol filozófus megkérdőjelezte a (tudományos) ismeretek bizonyosságát. Feltette a kérdést, hogy honnan lehetnénk biztosak abban, hogy teljesen megbízható ismeretekkel rendelkezünk? Addig a pontig a korai görög filozófusok hagyománya szerint a logikai következtetéseknek adtak kitűnőséget, de Baconnek ez nem volt elég. Ő felismerte, hogy a természeti megfigyelések és a korábbi tapasztalatok is szükségesek egy feltevés pontos teszteléséhez. Ez a koncepció még ma is él, és a tudományos teóriákat számos eltérő szemszögből, megbízható módon vizsgálják meg, mielőtt elfogadott bölcsességgé válnának.

A nagyfokú élelmiszerbotrányok, amelyek Európát sújtották mostanában, az élelmiszerbiztonság alapos tárgyalásához vezettek. Továbbá az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) létrejöttét idézték elő. Az EFSA a tudományon alapuló kockázatbecslésért felelős, miközben az irányítással kapcsolatos döntések meghozatala az Európai Unió szabályozóinak, valamint döntéshozóinak kizárólagos feladata. A kockázatok értékelése, valamint irányítása egy Kockázatelemzés nevű rendszer keretein belül működik. Ez a cikk megmagyarázza, hogy mi is a Kockázatelemzés.

Alig múlik el nap, mikor egy táplálkozásról vagy diétáról szóló hír ne jelenne meg a lapokban. Akár az új „élelmiszer pánikról”, akár a legutolsó hollywoodi diétáról van szó, a táplálkozási sztorik jókora feltűnést keltenek. És teljes joggal, mivel amit eszünk és iszunk, az mindnyájunkra hat. Mindeközben néha nehéz lehet tisztázni a zsargont, és megpróbálni beazonosítani, hogy milyen, – ha egyáltalán bármiféle – változtatást szükséges alkalmaznunk egészségünk és jólétünk fejlesztése érdekében. Léteznek módszerek, melyek segítenek meghatározni, vajon az információ tudományosan megalapozott-e és lényeges-e az Ön számára.

Az élet velejárója, hogy tele van olyan tevékenységekkel, melyek kihathatnak egészségünkre és jóllétünkre. Minden nap kockázatokkal nézünk szembe, akár azáltal, hogy átmegyünk az úton, akár eszünk, akár autót vezetünk. Mégis, ez nem kellene, hogy gátoljon mindennapi tevékenységeinkben. Bár némelyikünk önként elfogadja a veszélyes sportokban való részvétellel járó kockázatot, legtöbbünk számára nehéz lehet eldönteni, hogy melyek a kevésbé jól ismert kockázatok, amelyek miatt aggódni, vagy kerülni kell, és melyek, amik elfogadhatóak.