Manapság mindent akarunk az élelmiszerektől: nagyszerű ízt, jó tápértéket, érje meg a pénzét, kényelmet és biztonságot – a sajtoktól sem várunk kevesebbet. Ám a sajtok megfelelhetnek-e az összes ilyen feltételnek? A zsír és a só a sajtok alapvető összetevői, vajon lehetséges-e egészségesebb sajtokat készíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk egyéb tulajdonságaikkal?

Egészségünk érdekében az alacsonyabb zsírtartalmú tejek fogyasztására ösztönöznek minket. Az elterjedt vélekedéssel ellentétben, a zsír eltávolítása alig van hatással a tejben lévő más tápanyagokra, és az olyan eljárások, mint a pasztörizálás egészében véve kevéssé befolyásolják a tej táplálkozási előnyeit.

Az ösi Inkáktól származik a fagyasztva szárítás élelmiszertartósító hatásának első nem igazolt bizonyítéka. Napjainkban ezt az eljárást a kereskedelemben használják az eltarthatósági idő növelésére az íz és a tápérték megőrzése mellett, olyan különféle termékeknél, mint a kávé, a fűszerek, vagy az instant ételek.

Az élelmiszer- és italgyártó iparban egyre fontosabbá válik a részecskék alapos elkülönítése a sör-, almalé-, és számos egyéb tejtermék előállításánál. A membránfiltráció egy jó példa az élelmiszerminőség megerősítésének egyszerű, valamint hatékony technológiájára, kiváló jövőbeni kilátásokkal. 

Létezik egy új tudományág: a genomika, mely a tudománynak egy olyan új területe, amely szervezetek vagy hatalmas mennyiségű gének teljes genomját (egy szervezet génállománya) analizálja, illetve hasonlítja össze egyidejű módszer alkalmazásával. Amint a média hírt adott a humán genom projekt sikerességéről, mindenki azt várta, hogy a genomika nagyban fejleszti majd az orvostudományt. Mára a genomika az élelmiszergyártást és feldolgozást is elérte. A mikroorganizmusok fontos szerepet játszanak ételeinkben. A Mikrobiális Genomika segíthet megérteni, hogy mit csinálnak a mikroorganizmusok, és hogyan teszik azt, azon az úton, amelyen korábban lehetetlen volt, továbbá hogyan manipulálhatjuk őket, hogy hasznunkra váljanak. A jövő élelmiszerei hasznot húzhatnak a hatékonyabb, költségszegényebb feldolgozási módszerekből, a jobb minőségből, valamint fokozott frissességből és hosszabb eltarthatósági időből.

Annak ellenére, hogy olyan nemzetközi szakértők hagyták jóvá, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) valamint az Élelmezési- és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), az élelmiszer-besugárzás csak lassan halad az elfogadottság felé Európában. Úgy tűnik, hogy a probléma a szegényes kommunikációban van, ami a résztvevő technológiákat valamint az élelmiszerek biztonságának fejlesztése által felkínált előnyöket terjesztené elő.

Az élelmiszerek csomagolása olyasvalami, amire ritkán gondolunk, amíg el nem szakad, vagy valamilyen módon meg nem sérül. A csomagolás mégis fontos része az általunk vásárolt élelmiszernek. A csomagolás nemcsak a külső szennyeződéstől védi meg az élelmiszert, hanem egy egész sereg egyéb célt is szolgál.

A sózás és a szárítás kettő a legkorábbi élelmiszerkezelő eljárások közül, amelyek segítik megőrizni a frissességet és javítják az ízt. Az évek során a fejlett ételkészítési technikák az eltarthatósági idő meghosszabbítása révén az élelmiszer-ellátásunk megnövekedését eredményezték, megelőzve a romlást és növelve az elérhető élelmiszerválasztékot. Ez az első abban a cikksorozatban, amelyben a Food Today különböző ma használt technikák azon előnyeibe tekint be, amelyeket azok az élelmiszer-ellátás fejlesztésében kínálnak.

Fermentációs (erjesztési) technológiával már körülbelül ezer éve állítunk elő élelmiszereket. A Food Today egy korábbi cikkében az élesztők és a tejsav baktériumok jelentőségéről számoltunk be az olvasóknak. Most a jóval kevésbé ismert mikro-organiuzmusokat szeretnénk bemutatni, melyeket szintén mindennapi élelmiszerek és élelmiszer adalékanyagok előállításához használnak.

Mi mind ismerjük azokat a mikróbákat, melyek részt vesznek az élelmiszerek romlásában és mérgezésében. Ami kevésbé ismert az, hogy ezen ártalmas (patogén) baktériumok mellett vannak még jótékony mikroorganizmusok, amik nélkülözhetetlenek létezésünkhöz, és amelyek ízt és változatosságot adnak táplálkozásunknak.

Az elektronikus orrok bonyolult érzékelők, melyek a szagok digitális „ujjlenyomatát” állítják elő. Egyre több iparág használja ezeket minőségellenőrzésre és gyártmányfejlesztésre. Az élelmiszergyártók most készülhetnek követni ezt.

Melyik konyha nincs felszerelve ma már mikrohullámú sütővel? Felmelegíti a csésze tejet, ízletes harapnivalót főz, vagy fel is olvasztja a vasárnapi ebédre szánt csirkét. Egy relatívan új fejlesztés, a mikrohullámú sütő, amely széles körben elterjedt az európai háztartásokban.

A „Farmtól a Fogyasztóig”, az EUFIC élelmiszerbiztonságot és higiéniát érintő ténycsomagja a teljes rendszer különböző szakaszait vizsgálja a termelőtől egészen a fogyasztóig. A Food Today e kiadványában, az élelmiszer-feldolgozás szerepét vizsgáljuk a fogyasztók biztonságos és élvezhető élelmiszerellátásának szemszögéből.