Az élelmiszer-adalékanyagokat az általunk fogyasztott ételek ízének, állagának, eltarthatóságának és tápértékének javítására használják. Mivel a fogyasztók érdeklődése folyton növekszik e gyakran félreértett témakör iránt, ezért az alábbiakban tekintjük át a legfontosabb tényeket az élelmiszer-adalékanyagok egyes csoportjairól.

Manapság mindent akarunk az élelmiszerektől: nagyszerű ízt, jó tápértéket, érje meg a pénzét, kényelmet és biztonságot – a sajtoktól sem várunk kevesebbet. Ám a sajtok megfelelhetnek-e az összes ilyen feltételnek? A zsír és a só a sajtok alapvető összetevői, vajon lehetséges-e egészségesebb sajtokat készíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk egyéb tulajdonságaikkal?

Egészségünk érdekében az alacsonyabb zsírtartalmú tejek fogyasztására ösztönöznek minket. Az elterjedt vélekedéssel ellentétben, a zsír eltávolítása alig van hatással a tejben lévő más tápanyagokra, és az olyan eljárások, mint a pasztörizálás egészében véve kevéssé befolyásolják a tej táplálkozási előnyeit.

A tápérték feltüntetése az élelmiszereken egyre elterjedtebbé válik az élelmiszerek csomagolásán Európában. Ám a fogyasztók valóban felfigyelnek ezekre a címkékre, és igazán meg is értik azokat? Sarkítottabban: képesek-e az ilyen táplálkozási információkat hasznosítani annak érdekében, hogy egészségesbben válasszanak vásárláskor?

Az ösi Inkáktól származik a fagyasztva szárítás élelmiszertartósító hatásának első nem igazolt bizonyítéka. Napjainkban ezt az eljárást a kereskedelemben használják az eltarthatósági idő növelésére az íz és a tápérték megőrzése mellett, olyan különféle termékeknél, mint a kávé, a fűszerek, vagy az instant ételek.

Az elmúlt 10 év során a probiotikumok európai piaca gyorsan fejlődött. Ahogy az elsődlegesen az egészséggel kapcsolatos jótékony hatásukért forgalmazott élelmiszereket körülvevő fogyasztói érdeklődés folyamatosan növekszik, mit is tudunk jelenleg a probiotikumokról?

Egy nyilvánosságra kerülő kutatás az állítja, hogy néhány telített zsír fontos funkciókat lát el a testben. Mindamellett ez nem mond ellent annak a tanácsnak, hogy az embereknek csökkenteniük kellene a telített zsírok fogyasztását.

A táplálkozásból adódó betegségek elterjedésének megakadályozása érdekében a kormányok valamint élelmiszervállalatok egyre növekvő mértékben támogatják a tápanyagok címkézését, hogy a fogyasztók egészséges és tájékozott döntéseket hozhassanak élelmiszerválasztásuk kapcsán. Az EU által támogatott FLABEL (Élelmiszercímkézés az Életért való Jobb Oktatás Elősegítésére) projekt felügyeli, hogy a jövőbeni kutatások és vezérelvek kapcsán a legjobb gyakorlati irányelvek legyenek megcélozva, valamint kifejlesztve.

Az omega-3 zsírsavak fogyasztásának kedvező hatásai széles körben publikáltak, ám az omega-6 zsírsavak sokkal ritkábban tűnnek fel a hírekben. Tulajdonképpen mik azok a zsírsavak és miért fontos kiegyensúlyozott bevitelük?

A fogyasztók szeretik tudni, hogy mi van az ételükben. Lehet, hogy különböző okokból el kívánnak kerülni bizonyos alkotórészeket. Európában az EU törvénynek értelmében majdnem minden előrecsomagolt élelmiszert fel kell címkézni. Azonban előfordulhat, hogy az alkotórészek feltüntetésének terminológiája nem mindig érthető a fogyasztó számára, valamint néhány fogyasztónak problémát jelent a feltüntetett alkotórészek értelmezése.

Tíz évvel ezelőtt még kevés ember hallott a probiotikumokról, habár állandó jelleggel fogyasztották őket olyan termékekkel, mint például a joghurt. Mára a helyzet sokkal biztatóbb, a probiotikus termékek száma növekszik, és egyre több tudományos bizonyíték mutatja egészségünkre gyakorolt pozitív hatását. De mik is azok a probiotikumok és milyen előnyei vannak egészségünkre nézve?

A koffein egy természetben előforduló anyag (alkaloida), mely világszerte több mint 63 növényfaj levelében, magjában és gyümölcsében található meg. A koffeintartalmú termékeket, mint a teákat, a kávét és néhány üdítőitalt sok éve élvezik az egész világon. Újabb fejlesztések a magasabb koffeintartalmú, un. energiaitalok.

Nyugaton újjáéledt az általános és a tudományos érdeklődés a hagyományos gyógynövényes orvoslás iránt és az utóbbi években nagymértékben megnőtt az ezen a területen végzett kutatások száma. Csakugyan hatékonyak ezek a készítmények, és honnan tudhatjuk, hogy szedésük biztonságos? A Food Today szemügyre veszi, hogy mit mond a tudomány néhány népszerűbb növényi orvosságról.

A teljes kiőrlésű gabonák, mint a barnarizs, a teljes kiőrlésű búza, teljes kiőrlésű zab és rozs, nem csak nagyon finomak, de lehetséges egészségügyi előnyöket is kínálnak, többek között a szívbetegségek és egyes daganatok kockázatának csökkenését.

A sört olyan összetett folyamat során állítják elő, hogy gyakran meglepőnek tűnik, hogyan tudtak volna valakik ilyet egyáltalán kitalálni. Mindenesetre megtették, és nagyon régen.

A kukoricának a tizenötödik századtól alapélelmiszerként való elterjedése egy pellagrának nevezett pusztító, tápanyaghiányos betegséget okozott. A pellagra oka egy orvosi rejtvényt okozott évszázadokig, míg huszadik századi tudósok meg nem oldották a rejtvényt.

A nádcukor ősidők óta szolgáltat cukrot, akkor vajon hogyan került a cukorrépa a képbe? A válasz magába foglalja három évszázadnyi tudományos felfedezések és történelmi események kombinációját.

Több ezer étel létezik, amelyeknek a fő vagy alapvető összetevője a paradicsom. A színének, ízének, és sokoldalúságának köszönhetően a paradicsom szinte minden háztartásban megtalálható és sikeréhez hosszú utat tett meg az ősi azték civilizációtól napjaink konyhájáig.

A tizenhatodik századtól elismert Európában, hogy a kakaó egészséges. Azonban ahhoz, hogy ezt megértsük, vissza kell ugornunk az időben a közép-amerikai indiánok népi hagyományaihoz, akik a ‘kakaót’ élet elixírként tisztelték.

Az Egyesült Királyság kutatói, japán valamint német kollégákkal együtt olyan paradicsomokat fejlesztettek ki, melyek a normál változat ß-karotin értékének háromszorosát tartalmazzák, mely az egészség alapvető összetevője.

Előző, jótékony mikroorganizmusokról szóló cikkünkben a tejsavbaktérium élelmiszergyártásban betöltött szerepét vizsgáltuk. Az élesztőgomba egy másik olyan mikróba, amely hozzájárul étkezőasztalunkhoz.

Mintegy 10000 évvel ezelőtt, a Termékeny Félhold területén zajló éghajlatváltozások a vad gabonafélék elterjedéséhez vezettek, melyek egyike a mai búza őse volt. Azóta számos véletlenszerű és tervezett genetikai változáson esett át, ami egy igencsak különböző növényhez vezetett.

A Food Today 15-ben áttekintettünk néhányat, a gyümölcsökben, zöldségekben, gabonafélékben és az ezekből készült italokban lévő növényi tápanyagok és fito-védőanyagok lehetséges jótékony egészségi hatásaiból. Ezen anyagok legtöbbje képes megvédeni a növényeket a környezeti stresszektől és megpróbáltatásoktól. A kutatás most azt mutatja, hogy részesülhetünk ezekből a jótékony hatásokból, ha ezeket az élelmiszereket beillesztjük táplálkozásunkba.