Az elmúlt 10 év során a probiotikumok európai piaca gyorsan fejlődött. Ahogy az elsődlegesen az egészséggel kapcsolatos jótékony hatásukért forgalmazott élelmiszereket körülvevő fogyasztói érdeklődés folyamatosan növekszik, mit is tudunk jelenleg a probiotikumokról?

Közel 50 éve köztudott, hogy a növényi szterolok, valamint sztanolok- más nevükön fitoszterolok és fitosztanolok- csökkentik a vér koleszterinszintjét a koleszterin bélben történő felszívódásának részleges blokkolásával. Mára már széles körben, élelmiszerek nagy választékában elérhetőek azok számára, akik csökkenteni szeretnék koleszterinszintjüket.

Ha azt hitted, hogy a bél az csak teljes egészségben az emésztésre való, valószínűleg meglepődnél, ha azt olvasnád, hogy fontos szerepet játszik az immunrendszerben. Továbbá a bélrendszeri mikroflóra alapvető mindkét rendszer működéséhez.

Számos összetevő, mely a növényi olajokban természetes formában fordul elő, előnyös tulajdonságokról tett tanúbizonyságot. Izolált és koncentrált formában vizsgálva őket, számos összetevő bizonyította hatásosságát betegségek széles skálájának kezelésében, az irritábilis bélszindrómától kezdve egészen a krónikus májbetegségig, (1). Ezzel egy időben, a zsírsavak többsége valamint a növényi olajok egyéb összetevői is régóta ismertek már egészségünkre gyakorolt előnyös hatásaikról. Érthető, hogy így nagy esély van a funkcionális növényi olajak kifejlesztésére.

A “Funkcionális táplálék” az ételvilág divatos kifejezésévé vált és várható, hogy piaci részesedése alapvetően meg fog emelkedni az elkövetkezendő években. Sok ember úgy hiszi, hogy a funkcionális táplálékok olyanok, melyekre egészségi állításokat tehetnek. Bár nem minden esetben ez a helyzet, de az is elég, hogy egy élénk vitát vált ki az egészségi állítások igazolásához szükséges tudományos bizonyítékokról.

A legtöbb ember tisztában van a bélrendszeri betegségek és a kórokozó (“rossz”) baktériumok közötti összefüggéssel, de ami kevésbé ismert, az a jótékony bélbaktériumoknak (probiotikumoknak) az egészségünkben és jó közérzetünkben játszott pozitív szerepe.

Fermentációs (erjesztési) technológiával már körülbelül ezer éve állítunk elő élelmiszereket. A Food Today egy korábbi cikkében az élesztők és a tejsav baktériumok jelentőségéről számoltunk be az olvasóknak. Most a jóval kevésbé ismert mikro-organiuzmusokat szeretnénk bemutatni, melyeket szintén mindennapi élelmiszerek és élelmiszer adalékanyagok előállításához használnak.

A tejsavbaktériumokat legalább 4000 éve használják az élelmiszerek fermentálására vagy beoltására. Különösen a fermentált tejkészítményekben használják világszerte, beleértve a joghurtot, sajtokat, a vajat, az írót, a kefirt és a kumiszt.

Funkcionális élelmiszerek: míg a kifejezés nagyon újévezredbelinek hangozhat, kétségtelenül látta, ha nem próbálta is már némelyiket. A funkcionális élelmiszerek természetesen még élelmiszerek, azonban arra tervezték őket, hogy az általuk tartalmazott „hagyományos”tápanyagokon kívül, bizonyos jótékony egészségi hatást is nyújtsanak.

Mi mind ismerjük azokat a mikróbákat, melyek részt vesznek az élelmiszerek romlásában és mérgezésében. Ami kevésbé ismert az, hogy ezen ártalmas (patogén) baktériumok mellett vannak még jótékony mikroorganizmusok, amik nélkülözhetetlenek létezésünkhöz, és amelyek ízt és változatosságot adnak táplálkozásunknak.